A tűz fesztiváljától a riói szambáig

2022.02.13. 18:33

Karneváli kalandozás a világ különböző pontjain: a vidámságra mindig van alkalom

Az ősi tavaszváró időszak két egyházi ünnep, vízkereszt és hamvazószerda közötti periódus: a farsang. Idén két hónapig tart. Kétrészes összeállításunk második részében a farsangról, karneválokról szóló összefoglalónkkal Koreába és Brazíliába látogatunk.

Lázár Ádám

Jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg a látványos Riói karnevált

Forrás: Shutterstock

Szerencsét hoz a diófélék ropogtatása 

A „Nagy Telihold” fesztivál a koreai holdnaptár újévi első teliholdjához kapcsolódik. Az eseményt hagyományok kísérik. Az egyik népszokás a diófélék ropogtatása. A hiedelem szerint, ha ezen a napon kora reggel, lehetőleg családi körben, foggal törjük fel a dióféléket – ez lehet mogyoró, dió, gesztenye, ginkgo- vagy fenyőmag is – egészségesek maradnak a fogaink, és – ha még marad fogunk – a bőrünk is, ráadásul szerencsés évre is számíthatunk. Mindenki annyiszor haraphat, ahány éves. 

Mások – dacolva a hideggel – ilyenkor hegyet másznak, hogy szintén egy szerencsés év reményében elcsípjék a holdfelkeltét. Ezt a túrát a Hold Üdvözlésének hívják. A tűz is fontos eleme a fesztiválnak: az egyik falusi rituálé a „holdház elégetése”: egy faágakból épített kunyhót hangos éljenzéssel felgyújtanak a holdfelkeltekor, hogy kiűzzék a gonosz erőket a közösségből. 

Jeju-szigeti tűzfesztivál: lángokban álló város 

Ez az egyik leghíresebb koreai fesztivál, amelyet három napon keresztül ünnepelnek február végén és márciusban. Jeju gyönyörű városát lángra lobbantják, hogy imával folyamodjanak a jó egészségért, boldogságért, és hogy bőséges terméssel fogadják az új évet. A régi fű elégetésének ősi rituá­léja szimbólum: a kártevőktől való megszabadulás a következő gazdálkodási időszak folytatása előtt. Ez egy egyedülálló ünnepség, és a lángokban álló dombos város látványa káprázatos és lenyűgöző. A fesztivált néptánccal, fáklyás felvonulással, törzsi játékokkal is ünneplik. 

Jeju-szigeti tűzfesztivál: a lángokban álló dombos város látványa káprázatos és lenyűgöző

Forrás: Shutterstock

Kezdetben kölnivel, liszttel dobálták egymást 

Az első Riói karnevált 1723-ban tartották portugál bevándorlók. Az emberek három napig álarcban rohangáltak az utcákon. Kezdetben az ünneplés kimerült abban, hogy álarcot, de legalábbis maszkot viseltek, majd illatos vízzel (kölnivel), vizes porral, sárral, liszttel, rántottával vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy ujjongás közepette. 

Jelenlegi formájában egyébként 1928 óta rendezik meg a Riói karnevált. Ilyenkor Rio néhány napra a világ fővárosa lesz. A látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap a felvonuláson, hiszen a brazil karnevál főutcáján, a több mint egy kilométer hosszú Szambadronban a legjobb szambaiskolák táncosai mérik össze tudásukat. A táncosok a karnevál előtt több hónappal megkezdik a felkészülést. Körülbelül háromszázezer turista érkezik a karneválra, és csak óriási „harcok” árán juthatnak drága jegyekhez. 

A Jeju-szigeti fesztivál néptánccal is ünneplik

Forrás: Shutterstock

Feijoada, avagy a kultikus brazil pörkölt

 

Pesten egy brazil étteremben ülök, tanácstalanul tanulmányozom az étlapot. Nem sokáig. A mellettem lévő asztalnál ülő lány átszól: – Ha akarod, segítek választani. Kezet nyújt. – Miciela vagyok. –Mit jelent a neved? – kérdezem. – Istentől áldott ajándék. Bólintok: – Megjelenésedet tekintve tökéletes a neved. 

Hamar kiválasztja, hogy nekem mi fog ízleni: – Ez nem nehéz, szakács vagyok, de ha eljössz a copacabanai strandra, pláne a karneválra, megtanítalak, hogy kell a feijoadát, a brazil pörköltet főzni. Villásreggelire azt szoktam készíteni. Az egész környék hozzám jön enni. Mi ilyenek vagyunk. Afrikából 11 millió rabszolgát hurcoltak Brazíliába. Részben afrikaiak, részben fehér portugálok, részben bennszülöttek vagyunk – magyarázza Miciela. 

Életvidám, gyönyörű, olyan, mint neve jelentése. – Büszkék vagyunk arra, hogy vegyesek vagyunk – teszi hozzá. – Ez a történelmünk, a zenénk, a táncunk és természetesen az ételeink része. Mindenkiből a legjobbat kapjuk – mondja, és elbúcsúzik mert megérkezik vendégem. 

Túl nagy esemény, hogy észrevétlen maradjon 

– Mint minden brazil, én is hamar megismerkedtem a karnevállal – kezdi beszámolóját José Luiz Machado e Costa, Brazília budapesti nagykövete. Olyan régióban születtem, ahol a karnevál nincs annyira jelen a városok mindennapi életében. Néhány napra minden hír és beszélgetés a karneválról szól, az ünneplés átveszi az irányítást az utcák felett. Még azok sem hagyhatják figyelmen kívül, akik nem vesznek részt a programokon: Brazíliában a karnevál túl nagy esemény ahhoz, hogy észrevétlen maradjon. Több alkalommal is részt vehettem a riói felvonuláson. Ennek hagyománya a XIX. században erősödött meg. A korszak végén kerültek megrendezésre az úgynevezett farsangi klubok báljai, és ekkor vonultak fel csoportosan először az utcákon jelmezekbe öltözve. A XX. század első évtizedeiben, a szamba népszerűsítésének időszakában jöttek létre a szambaiskolák. 1932-től a ma ismert szambabajnokság formájában zajlik a felvonulás. 1984-ben megépítették a riói szambadromót. A televízió azóta közvetíti a felvonulást, amely meghozta a világhírt. 1991-ben felavatták a São Pauló-i szambadromót, a karneváli felvonulás jelentősége a városban pedig egyre nő. 

Egy frevotáncos Recife külvárosában

Forrás: Shutterstock

Az iskolák világhírű felvonulásai mellett az utcai felvonuló csoportok is színesítik a brazil karnevált. Olyan városokban is, melyekben nem volt nagy múltja az ilyen jellegű utcai rendezvényeknek, mint például Brazíliaváros, vagy Porto Alegre, ahol a világjárvány előtt a felvonuló csoportokban tízezrek gyűltek össze. Ezekben a csoportokban spontánok és szórakoztatóak leginkább a brazilok. Az utcai karnevál magától értetődő, élénk módon mutatja be kultúránk erejét, legyen az akár a csoportok névválasztása, amelyek majdnem mindig viccesek vagy valamilyen szójáték eredményei, a szatirikus dalokról, a résztvevők versengő és játékosan pimasz viselkedéséről, vagy a jelmezek szépségéről, esetleg rútságáról. 

– Néhány éve részt vehettem Brazília egyik legnagyobb és leghagyományosabb utcai karneválján Olinda városában, amely frevozenekarjairól és óriásbábjairól híres – folytatja José Luiz Machado e Costa. – Ugyanolyan nehéz leírni azt a rendkívüli érzést, amikor az ember a zenekarok és dobok hangjának kíséretében elmerül a tömegben, mint amennyire lehetetlen elfelejteni. Sokszínű, vidám és életteli kavalkád, amelyre örökre emlékezünk. A karnevál egyike azon élményeknek, amelyeket mindenkinek meg kellene tapasztalnia legalább egyszer az életben – zárja Brazília budapesti nagykövete. 

(Köszönjük az anyag összeállításához a Koreai Kulturális Központ és Brazília magyarországi nagykövetének segítségét.) 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!