Képeslapok az igazi Édenkertből

Ha valaki Indonéziáról beszél, gyakran csak az ország kincsesdobozára, Bali szigetére gondol. Bali a földi Édenkert. Trópusi tündérsziget, a festői tájképhez a halványzölden ringatózó rizsföldek adják az alapszínt. Az azúrkék víz fölé hajló pálmák árnyékfoltjain szikrát vet a fehér homokpad, és a tenger felszíne alatt szivárványszínű halak és teknősök játszanak a díszes korallok között. Bali a démonok és az élő istenek szigete is. Az indonéz „Tűzgyűrű” egyik bámulatos láncszeme, ahol vulkánokban lakó istenek időnként égre törő füstoszlopokkal és izzó lávafolyamokkal adják ki haragjukat. Bali az összeolvadt álom és valóság, ahol a hagyományok és a szigetet körüllengő varázs a mindennapok részét képezik. Átnézek a szállóval szembeni vulkánra, ami szerintem sűrűbb füstöt okád most, mint amikor a kávémat két perce inni kezdtem. Kérdően nézek a felszolgálólányra – gyako­riak itt a földrengések? Mindennap vannak, de olyan, mint 2004-ben Szumátrán volt, az ritka. Abban 9 családtagom halt meg – válaszol.

Mennyi ideig marad Flores szigetén? – a kérdező a szálló vezérigazgatója. Sajnos csak egy éjszakát maradok – válaszolok. A következő alkalommal jöjjön három hétre – mondja az igazgató. Muszáj lesz, mert az átszállásokkal csak az iderepülés tart három napig. A visszaúttal Európába az már egy hét. Az biztos, ha valaki el akar menekülni a stressz elől vagy vágyik a békére és csöndre, ez tökéletes hely – mondom. Töltse itt a mézesheteit – ajánlja az igazgató.

A 280 millió lakosú Indonéziában 209 millió a mohamedán. Bali szigetén azonban többnyire hinduk élnek. Istenek és a virágok várják és fogadják a látogatót. Egy virágszirom az ember ágyán, a fürdőszobában a törülközők elrendezése, vagy a fürdőkádban egy szirmokból kirakott vörös szív. A berendezés, a díszítés a legapróbb részletekig menően olyan ízléssel és finomsággal készül még a négycsillagos szállodákban is, ami nemcsak képzelőerőről, de nagyfokú vendégszeretetről is tanúskodik.

Az ember mondhatná: ez csak kavics. Ez igaz, de ahogy azokat a kavicsokat művé­szien kirakják, ez teszi őket különlegessé.

A látogató meglepődve fedezi fel, hogy Bali szigetén a fák, a bokrok, a szobrok mind kockás szoknyával vagy szövettel vannak betakarva. A helyiek elmagyarázzák – ez természetes, miután azoknak is van lelkük.

Bali fővárosa Denpasar. Den északot, Pasar bazárt jelent, a piac a város északi részén volt, ma már e köré épült. Ez a piac mindenki pénztárcáját, ízlését és ízléstelenségét ki tudja elégíteni. A déli hőségben egy kosár homokra szórt hangyaboly pillanatok alatt kész nyalánkság – mondja az árus. Izgatottan figyelem, hogy van e néhány, amelyik még elmenekül a szájából.

Indonéziában Bali mellett van látnivaló másutt is. Sokan Szumátráról, Jáváról, Kalimantánról, Komodóról, Floresről nem, vagy nem sokat tudnak, hogy csak néhányat említsek az országot alkotó mintegy 17 500 sziget közül. Nem tudnak, mert olyan óriá­siak a távolságok, évekig tartana beutazni. A sok ezer sziget legtöbbje csak hajóval közelíthető meg. Sok nemcsak lakatlan, hanem lakhatatlan is mert az óceán közepén van, de nincs ivóvíz.

Komodo szigete a híres vagy hírhedt varánusz, a sárkánygyík otthona. Ahogy kis bárkánk közelít a parthoz, a helyi vezetők közül többen várnak ránk. Kezükben két­ágú favilla. Ha felfogadjuk őket, azzal igyekeznek majd távol tartani tőlünk a sárkányokat. A vezetők nem kérnek sokat, de úgy néz ki, fel kell fogadni őket, mert a varánusz harapása halálos. Lehet, hogy az idegenvezetők együtt dolgoznak a sárkányokkal, mert a 2-3 méter hosszú, több mint 100 kilós gyíkok közül szintén sok várja a hajó utasait. Földünkön már csak 5-6000 van belőlük, de ezek többsége ott van a kikötőben. A vezetők egy központi épületbe vezetnek bennünket, hogy elmagyarázzák, mit szabad és mit nem. Az épület, mint minden ház a szigeten, lábakon áll, hogy a sárkányok ne tudjanak besétálni. A hajóutat követően sokan igyekeznek a mellékhelyiségek felé. Egy vezető elkezdi sorolni a tíz aranyszabályt: 1. Soha ne indulj el vezető nélkül; a múlt héten egy ausztrál egyedül ment el, még nem ért vissza – teszi hozzá. 2. Nők, ha menstruálnak, ne jöjjenek a szigetre! Ekkor a női mellékhelyiség felől vérfagyasztó sikoly hallatszik. A vezetők közül többen rá­érősen besétálnak a WC-be, és villáikkal kitessékelnek egy megtermett sárkányt. Mosolyogva elmagyarázzák, hogy a varánuszok szaglása rendkívül kifinomult, és ez tudott lépcsőt mászni.

Jáva szigetén áll a világ egyik legmisztikusabb Buddhista ereklyehelye, Borobudur, egy mandala alakban épült, nyolcemeletes piramis. Az idő, a földrengések vagy mindkettő által elpusztult műemlékek helyreállítása a legtöbb helyszínen folyamatosan történik. Csakúgy, mint az ezeknél tartott nyelvi korrepetálás. Sok indonéz diák ugyanis a műemlékeknél megkéri a látogatókat, hogy beszélgessenek velük, így akarván gyakorolni angolnyelv-tudásukat. Ebből is látszik, a Brit Birodalom ­szétesett, de az angol nyelv világhatalom maradt.

Amióta hazaértem Indonéziából, barátaim, családtagjaim gyakran kérdezgetik: milyen volt?

Hogyan tudnám néhány szóban összefoglalni? Visszagondolok a szálló igazgatójával folytatott beszélgetésre, aki megkésett mézeshetekre invitált Flores szigetére.

Felidézem, amint körültekintek a szálló kertjében a szökőkutakon, fákon és tavacskákon, a csodálatosan ápolt kert virágain, a szobrokon – azután válaszolok. Nős vagyok, és már jó ideje. Az igaz, hogy nem utaztunk el mézeshetekre – vagy időnk, vagy pénzünk nem volt. Talán mégis el kellene mennünk. Feleségemet még mindig szeretem, Indonéziába pedig beleszerettem. Maguknak, mohamedánoknak persze könnyű, négy feleséggel állandóan mézesheteik lehetnek – válaszolom.