Bakancsos kalandok

Legyél te is kiserdész! - szólítja meg a legifjabbakat Nógrád megye nyugati kapujában, Szendehely és Katalinpuszta között, a Naszály lábánál fekvő Gyadai tanösvény erdészeti és környezetismereti bemutatóhely egyik sétaútja. Az ügy érdekében a kis erdei tó körül képes tablók és ötletes ismeretterjesztő játékok avatják be az óvodás korosztályt a természet titkaiba. A 600 méter hosszú sétaút babakocsival és kerekesszékkel is kényelmesen végigjárható. A rutinosabb kirándulóknak inkább az 5,2 kilométer hosszú, kanyargós pallósorral és függőhíddal tarkított Gyadai tanösvényt ajánljuk, amely a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be.

A terület gazdája, az Ipoly Erdő Zrt. a nagyobbacska gyermekek számára külön munkafüzetet szerkesztett, amelyben a látnivalókhoz kapcsolódó játékos és gondolkodtató feladatokat oldhatnak meg, miközben a tanösvény jelképállata, Hangya Dani kíséri őket útjukon. A túra fáradalmait hangulatos pihenőhelyek feledtetik. Nyár végére, ősz elejére azonban felépül az új fogadóépület, ahol étterem és kiállítóhelyiségek, mellette pedig erdei sportpálya és játszótér várja majd a családokat.

A Börzsöny rengetegeit számos, jól jelzett turistaút szeli át. A kirándulások kedvelt kiindulópontja Diósjenő, ahonnan meghódíthatjuk például a hegység legmagasabb csúcsát, a 938 méter magas Csóványost, de indulhatunk Nógrád vára, Királyháza vagy a Kámor-hegy felé is. A titokzatos Kámor maga a mesék és mondák birodalma. Talán nincs Diósjenőn és környékén olyan ember, aki ne tudna egy-két történetet a hegyről, a mesés kincsről, rablólovagokról és boszorkányokról. Valamikor két vár is állott rajta, nyomait azonban ma már csak az értő szem fedezheti fel. A mai túrázó, a csodás történetek hangulatán túl, valóban meseszép tájat talál Kámorban. Külön érdekesség, hogy a pompás erdőrészlet egykori birtokosa Mikszáth Kálmán volt, aki írói munkássága negyvenéves jubileumára kapta a birtokot a magyar nemzet ajándékaként.

Diósjenőre egyébként egy rövid sétáért is érdemes "beugranunk", hiszen minden adott a kikapcsolódáshoz: strand, szépséges horgásztó, s ha tovább időznénk, vendégházak, kemping. Ódon pincesora ma is a 19. század hangulatát őrzi. A település lakói büszkék arra, hogy Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari festője sokszor látogatta meg itt édesapját, a tudós prédikátort.

A Börzsöny északi oldalán, immár Pest megyébe lépve, Sisa Pista, "az utolsó nógrádi betyár" nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Oszlai-árok menti erdőket. A Betyár-kúttól indulva megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a mintegy 16 millió évvel ezelőtt működött s-Börzsöny vulkánhoz kötődő vulkáni és üledékes eredetű kőzeteket, s nem utolsósorban kiderül, hol volt Sisa Pista - eredeti anyakönyvezett nevén Benkó István - barlangja, és a hírhedt betyár miért húzódott meg gyakran az Oszlai-árokban.

Eddig szinte csak a gyaloglásról esett szó, de a börzsönyi kiránduláson nem lehet kihagyni a kisvasutazást. A Börzsönyben négy vonal közül is választhatunk. Vonatozhatunk Kemencéről Feketevölgybe (és vissza), vagy Nagybörzsönyről Nagyirtáspusztára. A Királyréti Erdei Vasút, Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike pedig a patak völgyében halad a Duna-parttól, Kismarostól Szokolya községen át a szinte a hegység közepén fekvő Királyrétig. A Szob és Márianosztra közötti vonalon csak alig két éve indult újra a közlekedés. Igazi kuriózumként havonta egyszer - legközelebb július 16-án, majd augusztus 13-án - "Holdfényexpressz" is indul, hogy utasainak megmutassa a déli Börzsöny éjszakai arcát. Az utazás fáradalmait pedig levezethetjük Szobon zenés, táncos mulatságban.