Másfél évig is eltart, mire sikerül kitenni egy renitens bérlőt

Folyamatos harcot vív az önkormányzati lakások kezelője azzal a néhány renitens bérlővel, akik rendszeresen megpróbálnak kibújni a szabályok alól. Amint Guti Péter, a Városfejlesztési Kft. igazgatója mondja, a nagyjából ezer, önkormányzati lakást bérlő fehérvári túlnyomó része időben fizeti a lakbért, s betartják az együttélés írott és íratlan szabályait is. A probléma 50-100 bérlővel van, akik a lakbérfizetést és az együttélés szabályait is semmibe veszik, a velük való küzdelem teszi ki az ingatlankezelési tevékenység jelentős részét.

A kilakoltatási moratóriumra vonatkozó jogszabályok változása miatt a szerződést megszegő bérlők előtt bezárult a korábbi jogi kiskapu, rájuk már nem vonatkozik az a védelem, ami így csak a devizahitel károsultaknak teremti meg a lakhatás biztonságát. Habár a jogszabályok nem mindig kedveznek, a Városfejlesztési Kft. egyre eredményesebben tud fellépni a szabályszegőkkel szemben.

- A szomszédos lakók bejelentései alapján tudjuk, sejtjük, hogy nem egy önkormányzati bérlakásban jóval többen laknak a jogosultaknál, ám amikor előzetes írásbeli tájékoztatás alapján kimegyünk ellenőrizni a lakást, szinte mindig példás állapotokat találunk, nincsenek rokonok, ismerősök a lakásban. A szomszédok viszont, amikor bíróságra kerül az ügy, nem akarják, nem merik vállalni a nevüket, így viszont nehéz bérleti szerződést arra hivatkozva felmondani, hogy a lakást arra nem jogosultak használják - osztja meg tapasztalatait Takács Dénes, az önkormányzati cég jogtanácsosa. A szabály az, hogy a bérlakásba a bérlő csak házastársát, gyermekét, illetőleg unokáját és szüleit fogadhatja be. Ezt érthető okokból a helyi rendelet az élettárssal és annak gyermekével bővítette ki, így viszont már nem egyszerű meghúzni a határt.

Takács Dénes, a Városfejlesztési Kft. jogtanácsosa és a nehezen legyűrhető aktahegyek (Fotó:Házi Péter)

- A szerződés felmondását és a felszólítást követően olykor másfél év is eltelik, mire sikerül újra üresen visszakapnunk a lakást: az ellentmondások és a jogerős bírósági ítélet után még egy végrehajtási lapot is be kell adnunk, sőt, a végrehajtót magát is előre ki kell fizetnünk - vázolja a legrosszabb, mégis gyakorta jellemző procedúrát Takács Dénes. De van több pozitív példa is. Ilyen annak a két családnak az esete, akiktől a szomszédok szinte féltek, mert rendszeresen verekedtek egymással. Őket két hét leforgása alatt sikerült kiköltöztetni. Egy másik bérlőt, aki ön- és közveszélyes módon, valószínűleg zavart tudatállapotban, többször is magára nyitotta a gázcsapot, kézzel kaparta le a lakás csempéit, a családsegítő és a család segítségével sikerült két hónap alatt kiköltöztetni, a szomszédok megnyugodhattak.

- Az évekkel korábbi gyakorlat, miszerint négy-öt évre kap meg egy lakást az adott bérlő, már a múlté, az önkormányzat általában első alkalommal egy, ismételt bérbeadás esetén két évre szóló, határozott idejű szerződéseket köt, így, ha a szerződés lejár és a lakó nem hajlandó a lakást visszaadni, a már említett másfél éves pereskedésnél sokkal egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban ki tudjuk a lakást üríteni. Ez azért is fontos, mert jelenleg is több százan várnak bérlakásra - teszi hozzá Guti Péter.