Az 1938-as vitézavatásra emlékeztek Székesfehérváron

Az ünneplők elsőként a Romkertnél, a Nemzeti Emlékhelyen, az 1938 május 22-i vitézavatás helyszínén tisztelegtek, majd emléktáblát avattak az Oskola utca Ady Endre utca kereszteződésben található Magyar Vitéz szobornál és a Szekfű Gyula utcában, a hajdani Vitézi Székház falán is.

A Romkertnél megtartott ünnepségen Erdélyi Takács István református lelkész felidézte, hogy az 1920-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított vitézi rend olyan személyeket avatott tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a nemzet szolgálatában.

Az ünneplők később az Oskola utca - Ady Endre utca kereszteződésében található Magyar Vitéz szobrához vonultak, ahol emléktáblát avattak az 1938-as események tiszteletére. A szobornál Hunyadi László főkapitány arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a fiatalok nevelése, az értékek átadása a legfontosabb feladat, hiszen csak a segítségükkel lehet egy olyan országot kell talpra állítani, amely "nem ismerhette meg a múltját, és történelmi értékeit". Az emléktábla avatáson László Tibor megyei székkapitány hangsúlyozta, a szobor példát ad a vitézi rend tagjai számára.

A székháznál tartott avatási ünnepségen Demeter Zsófi történész, a megyei múzeum igazgatója kiemelte: 1938. május 22-én volt a jubileumi év első országos jelentőségű székesfehérvári eseménye, mert a Margit-szigeten szokásos vitézavatásra Szent István városában, a frissen feltárt és kialakított Romkertben került sor. A vitézavatáson Imrédy Béla miniszterelnök, az első számú vitézjelölt, Teleki Pál kultuszminiszter és több más miniszteriális úr fogadta a vendégeket. A díszemelvényen foglalt Horthy Miklós, József és József Ferenc főhercegek is. A Romkertben akkor 1903 új vitézt avattak, s aznap tették le a vitézi székház alapkövét is.

A teljességhez tartozik, hogy a vitézi rend tagjai annak idején vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a "vitéz" előnevet használhatták, s e cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált.

A második világháború után a rendet feloszlatták és a vitézi cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja. Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi, vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak követelik a jogfolytonosságot.

A rendezvény az idei Szent István Emlékév része. Cser-Palkovics András polgármester beszédében kiemelte: a felelősségre szerették volna felhívni a figyelmet, a saját, közös felelősségünkre, amivel tartozik a nemzetének az, aki fehérvári polgárnak vallhatta, vallhatja, vagy a jövőben vallhatja magát.