Titokzatos tárggyal ütközött a Spirit of Hungary

"Sóvárogva nézem, hogy tőlünk délre milyen klassz szelek fújnak. A régi, szép időkben ott vitorláztunk, nem zavart bennünket az a néhány jéghegy. Most a fél óceán le van előlünk zárva. Persze nem zavarna, ha mi is széllel és nem ezekkel a sóhajtásokkal vitorláznánk", írta Fa Nándor a Spirit of Hungary hajónaplójába.

Conrad Colman

Azzal, hogy nem rohantak teljes sebességgel, éppen szerencséjük volt, hiszen ütköztek egy rejtélyes tárggyal.

"Ma reggel megtörtént az, amire felkészültem, de reméltem, hogy sohasem következik be. A bal oldali kormánnyal ütöttünk valami nagy fekete tárgyat. Óriási csattanásra ugrottunk ki mind a ketten, a hajó rázkódott egyet és a kormány fent úszott a víz tetején. Mindkét perforált rögzítő csavar elnyíródott és a kormány felvágódott és ez védte meg a töréstől. A felső akasztás és rögzítő kötél tehermentesen tartotta a kormányt, amíg villámsebesen felsodortuk a gennakert és beejtettünk hátszélre. Szerszámok, tartalék csavarok elő és körülbelül tíz percen belül visszahúztuk a vitorlát, haladtunk tovább."

A hajósok azóta sem tudják, mi lehetett az a tárgy. "Nem fújt, nem mutatott semmiféle életjelet, valami fekete, nagy tömegű, kemény tömeg volt, erre utalt a koppanás és a hajó rázkódása is".

A kormánylap elejéről lement a festék, de amennyi látszódott belőle, az nem mutatott komolyabb sérülést. Nándor elhűlve látta, hogy az ütközés oldalán az összekötő rúd középen megtört, szerencsére nem vált ketté. Conraddal gyorsan megjavították, aztán maradt idejük filozófálni azon, mekkora az esélye annak, hogy egy sodródó tárgyat azon a pár millió négyzetkilométeren megtaláljanak éppen a kormánnyal?  A lényeg, hogy a hajó "védelmi rendszere" teljes mértékben úgy vizsgázott, ahogyan azt Nándor elképzelte és remélte.

"Ha már ilyenek történnek velünk legalább az vígasztal, hogy szép időben történt", jegyezte le Fa Nándor útban Ausztrália felé, jobb szelekben reménykedve, mint amilyenekkel az elmúlt napokban találkoztak.