A futás örök szerelmese, Kaufer Tamás örömfutásokat rendez amatőröknek, profiknak

Egyáltalán nem úgy indult annak idején, hogy ilyen magasságokba törjön kezdeményezésével Kaufer Tamás. Amikor Barbara lánya a Rákóczi iskolába járt, kitalálta, hogy össze kellene hozni a szülőket, a tanárokat, és a diákokat egy versenyen. A lánya osztálya mellett akkor még meghívta több versenyző barátját, és a gyerekeken kívül tizenketten álltak rajthoz a Székesfehérvártól 25 kilométerre, a Majki-tavak előtt csodálatos környezetben található helyszínen.

- Mintha elégedettebbnek látszana, mint a tavalyi, tizedik megmérettetést követően.

- Egy kicsit átértékelődött bennem minden. Kétségtelen, hogy előző évben volt jubileum, de most tisztult le bennem, mit csináltam az elmúlt tizenegy évben. El kell odáig jutnom a versenyek szervezése közben, hogy rájöjjek arra, nekem ez az életem, és ezt szeretem csinálni. A visszajelzések szerencsére rendkívül pozitívak, és most is a verseny után olyan véleményeket kaptam, amelyek tényleg arra inspirálnak, hogy még többet, és még jobban dolgozzak a rendezői gárdámmal együtt, illetve gyermekeimmel, akik a kezdetektől fogva mellettem állnak és segítenek.

Idén is nagy érdeklődés mellett rendezte meg Kaufer TamásVérteskozma-Rock&Roll Futást

- Mikor jegyezte el magát a futással? Ez is motiválta abban, hogy megszervezze ezt az immár hagyományossá vált versenyt?

- Már több mint harminc éve futok amatőrként, és éppen ezért próbálom a kezdőket megcélozni, és örülök annak, hogy meg tudtuk őrizni, a verseny amatőr jellegét. Közel ötezer futó az, aki Vérteskozmán első versenyes futó volt, és közel ennyien lehetnek azok, akik nálam kezdtek el futni. Kaptak egy olyan motivációt, amitől a sport az életükben már komoly szerepet tölt be.

- Mi szükséges ahhoz, hogy valaki igazán jó futóvá váljon?

- Több sportágba is belekóstoltam korábban, így tapasztalataim alapján három rettentően fontos dolog kell hozzá. A fegyelem, az alázat, és a fájdalomküszöb eltolása. Ha ezek összetevője megvan, akkor olyan fizikai határokat tudunk megdönteni, amelyekre magunk sem gondolunk.

- Ezek az elvek érvényesülnek a versenyek szervezésében is?

- Természetesen, én saját magammal szemben is szigorú vagyok, de ugyanezt mondhatom el a rendezőgárdámmal kapcsolatban is. Tudom azt futóként, hogy mi szükséges ahhoz, hogy jól érezzük magunkat egy versenyen. Talán azért is tudom azt a színvonalat produkálni már évek óta, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ország legeldugottabb részeiről is keresnek bennünket.

- Nemcsak ez a verseny áll közel a szívéhez, az utóbbi években több új kezdeményezés is az ön nevéhez fűződik.

- Három éve szervezzük, és az életem részévé vált a Vérteskozma Sporttábor, amelyet Hengli Máriával közösen szervezünk. Tavaly indítottam el, és idén, pedig már a második állomásához érkezik, április 30-án lesz a Fehérvári Lépcsőfutás a Koch László utcában. Itt sem az a lényeg, hogy hány másodperc alatt érünk fel a tizedik emeletre, hanem a mozgásra szeretném felhívni a figyelmet. Ha hazaérünk, ne lifttel menjünk, inkább gyalogoljunk, akár a tizedikre is, és mozgassuk meg magunkat. A Bence-hegyi futás is előző évben debütált, erre augusztus végén kerül sor. Ez nem kis kihívást jelent a futóknak, mert igen komoly szintkülönbséget kell teljesíteniük.

- Mi a hitvallása?

- Szerelemből csinálom, csak úgy vagy hiteles, ha te is versenyző vagy! Csak a kemény munkában hiszek, és minden versenyen egy kicsit meg kell halnunk, függetlenül attól, hogy öt vagy negyven kilométert futunk!