Sport

2016.07.23. 18:05

Jól érzi magát a bőrében

Matus Gábor kosárlabdázó a Sportok Városában a múltat, a jelent és a jövőt képviseli. Aki kíváncsi rá, HOGY VOLT, HOGY VAN?, olvassa el az alábbi sorokat. Gábor számára a családi kötelék kötelezővé tette, hogy csak egy sportág létezzen számára - a kosárlabda.

- Édesanyám Hegedüs lány volt, így már gyerekként a kosárlabdapályák környékén voltam található, ezt láttam élőben, és erről hallottam otthon állandóan. Amúgy meg labdával születtem, nyilvánvaló volt hát, hogy a kosárlabda a nekem való. Gyerekként eleven voltam, és néha súroltam a rosszaság határát, de azt soha nem léptem át. Már 7 évesen versenyszerűen készültem a csapataimban, tehát tudhattam, ez a játék jelenti majd az életemet.

Gábor a tiniévei után angyalbőrben találta magát, mégpedig a sportszázadban, és egyúttal az örökös magyar bajnok Bp. Honvédban. Egy évet töltött ott, a Magyar Kupa részese lehetett. Miután leszerelt, a Videoton SC játékosaként magára húzhatta a válogatott mezét. A Vidivel voltak kisebb-nagyobb sikerei, az igazi áttörést az jelentette, amikor többedmagával átigazolt a szomszéd kék-fehérekhez, és az Albacomp csapatának játékosa lett. Három magyar bajnoki arany, két kupagyőzelem volt a mérlege. Övé volt a világ?

- Nem, mert soha nem voltam olyan, aki visszatekint a múltra, tudtam, a világ megy tovább, tehát mindig előre kell nézni.

Matus Gábor, az ügyvivő
Fotó: Koppán Viktor

A kis Matus srác számára elérkezett az idő, amikor szembesülnie kellett azzal, hogy a játékos-pályafutásnak itt a vége. Nehéz volt ez?

- Igen, mert még fiatal voltam, de végül igent mondtam a befejezésre, mert olyan perspektívát kínált a klub, amire nem mondhattam nemet. Jó döntés volt, azóta is a klubban dolgozom a kosárlabdáért, amit nagyon szeretek. Az Útépítő Technikumban végeztem, de nem dolgoztam a szakmában, így egy percig sem kacérkodtam a civil foglalkozás gondolatával, hiszen az egész életemet ez a sportág jelentette, és remélem, hiszem, hogy a jövőt is ez jelenti majd.

Gábor edzőként megjárta a csúcsot az utánpótlásnál, a felnőtteknél, de a mát újra az utánpótlás jelenti a számára.

- Amikor Farkas Sanyi mellett másodedző lehettem, az kiváló tanulóéveket jelentett. Utána az utánpótlásban dolgoztam, ami nagyon élvezetes volt, hiszen kiváló generáció volt a kezeim között. Nem tudtam végigvinni a közös utunkat, mert megkaptam a lehetőségét annak, hogy a felnőtt csapat vezető-edzője legyek. Kudarcként éltem meg, hogy nem kerültünk a 4 közé. Később már nem adatott meg, hogy magam rakjam össze a csapatot, és együtt készüljünk az első perctől kezdve. Többfelé hívtak, de maradtam itthon. Ha később lehetőséget kapok, az a jövő zenéje lesz, most a Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia ügyvezetője vagyok. Azért dolgozunk, hogy újabb Hangák és Kellerek jelezzék a fehérvári kosárlabda színvonalát. Mit mondjak, jól érzem magam a bőrömben!

Címkék#kosárlabda
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!