Nyáron is fenyeget a veszély

2022.08.12. 07:00

Nem csak a fűtési szezonban történhet baj a lakásban

A bejelentett energia áremelés miatt sokan döntöttek, illetve döntenek közeljövőben úgy, hogy átállnak a vegyes tüzelésű kazánok, kályhák használatára. Ennek hatására nemcsak a tüzelőanyag és kazánok ára, hanem a szénmonoxid mérgezés kockázata is emelkedik. Igaz, a mérgezésre nyáron is akadnak szomorú példák.

Palocsai Jenő

Sajnos a szén-monoxid-mérgezés nem figyeli a naptárt, így bármikor, akár nyáron is lecsaphat gyanútlan áldozataira. Legutóbb augusztus 10-én adott hírt a katasztrófavédelem arról, hogy baleset történt. A közlemény szerint rosszul érezte magát egy társasházi lakás egyik lakója augusztus 9-én délután, ezért kórházba került, ahol enyhe szén-monoxid-mérgezést állapítottak meg. A dunaújvárosi hivatásos tűzoltók ezután méréseket végeztek a lakásban, ahol kimutatták a mérgező gázt. A fürdőszobában egy nyílt égésterű vízmelegítő működése közben keletkezett a szén-monoxid. 

Szomorú példa ez arra, hogy minden olyan berendezés, akár egy vízmelegítő veszélyforrást jelent, amennyiben nyílt lánggal működik, és nem biztosított környezetében a megfelelő levegő-utánpótlás. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy sokan lecserélték a régi fa nyílászárókat és jól szigetelő műanyag ablakokat, ajtókat szereltek be. Ilyen körülmények között megehet, hogy a nyílt lánggal működő berendezések elhasználják a szoba levegőjét. Ha nincs szellőzés, pillanatok alatt szén-monoxid fejlődik, ami már nagyon kis koncentrációban is halálos lehet.nBármilyen nyílt égésterű fűtőeszköz, legyen az kazán, vízmelegítő, használata esetén fontos a szellőzés és az égéstermék elvezetése, függetlenül attól, hogy gáz vagy szén, illetve fa elégetésével állítjuk elő a kívánt hőt. A szellőzőkről és kéményekről természetesen azt kérdeztük, aki a leginkább kompetens ezen a területen. 

A Kémény Zrt vezérigazgatójának több kérdést is feltettünk, és Bartos Tamás igyekezett minél érthetőbben megadni a választ, hogy ezzel is csökkenthessük a kockázatokat. 

Az alapoktól kezdtük, vagyis elsőként azt kérdeztük, mire kell figyelni már a telepítés során, gondolva itt a teljesítményre, a kémény keresztmetszetére, anyagára, fajtájára. Bartos így felelt: -Minden új tüzelőberendezés bekötése esetén, legyen az akár új, vagy már meglévő, szükséges egy műszaki jellegű vizsgálat, amely során nyilatkozik a kéményseprő a megfelelőségről, vagy a szükséges módosításokról. A kémény méreteinek tekintetében a használni kívánt tüzelőberendezés paraméterei a maghatározók, ezért annak műszaki leírásában fogunk találni elvárásokat, ha nincs ilyen, akkor épületgépész, vagy tervező által szükséges a méretezést elvégeztetni. A jelenlegi szabályozás értelmében, új kéményt létesíteni már csak rendszer jellegűt lehet, klasszikus, téglából épített kéményt nem. A meglévő, eddig nem használt kémények esetén, még szóba jöhet az ismételt használatbavétel, amennyiben a külső és belső állaga azt lehetővé teszi. A téglakémény akkor jó, ha a fuga zárt, a fedlap, a tégla és a vakolás ép, így arról nem válnak le kisebb-nagyobb darabok. Amennyiben ilyen állapotú a kéményünk, akkor érdemes gondolkodni annak használatba vételén, amelyet minden esetben a kéményseprő szakvéleményének kell megelőznie. 

Akkor tehát a meglévő tégla maradhat, de egyébként a fémeké és a műanyagoké a jövő. Mi történhet, ha valaki például a korábban gázhoz használt alumínium kéménybe köti a kályhát, kazánt, és nem savállóba? A szakember elmondta: -Ez különösen ott lehet érdekes, ahol még egyáltalán nem volt a gáz-, illetve a villanyfűtés mellett alternatív fűtési mód. Az alumínium olvadáspontja 660 Celsius körül van, ami szilárd tüzelésnél kevés, hiszen a kilépő füstgáz ennél melegebb is lehet, ezért a cső összeroskad és egy alumínium dugó alakul ki, amelyet bontás nélkül szinte lehetetlen eltávolítani. Alumíniummal bélelt kéménybe szilárd tüzelésű berendezést kötni tilos. 

A biztonság szempontjából mindegy, hogy valaki régi vagy most belépő, új felhasználó. Hogyan lehet elkerülni az esetleges baleseteket, mint például kazánrobbanás, a kéménytűz vagy éppen a nemrégiben is történt szénmonoxid mérgezést? 

A vezérigazgató erre ezt a választ adta: -A teljesség igénye nélkül biztonságosan csak jó állapotú kéménnyel, tüzelőberendezéssel, száraz tüzelőanyaggal, az égéshez szükséges levegő hozzáadásával, kellő körültekintés mellett fűthetünk. A gázkészülékeknél kiemelném, hogy a tüzelőberendezések éves karbantartását sokan elmulasztják. Az idei évben már több esetben is arra kellett kérnünk a gázszolgáltatót, hogy zárja ki az adott fogyasztót az égéstermék visszaáramlás végett. Örök sláger a nyitott égésterű készülékek levegő utánpótlásának problémája. Ezek között nemcsak a légbeeresztők nélküli, fokozott légzárású nyílászárók beépítése kap dobogós helyet, hanem az is, amikor a szagelszívókat egyszerre használják a nyitott égésterű tüzelőberendezésekkel. 

A füstjelzők, ill. a CO riasztók alkalmazása már számtalan esetben bizonyította, hogy használata életet menthet, ám a legjobb megelőzni a bajt. Viszont más veszélyek is leselkedhetnek ránk. Mint megtudtuk, gyakori balesetek forrása, hogy a gázkazánt és a vegyeskazánt egy rendszeren alkalmazzák és a berendezések fűtőköri átváltása elmarad, vagyis nem nyitja ki a használó vegyeskazán elzáró szelepét, ami akár kazánrobbanáshoz is vezethet. 

A rutinosabbak már előre betárolták az idei tüzelőt, még az árrobbanás előtt, ám sokan most kapkodnak tüzelőanyag és kazán után. Mire kell figyelni a fánál, kérdeztük Bartost, aki elmondta: -Fatüzelésnél az első és legfontosabb, hogy száraz legyen, vagyis olyan, ami 16-18 százalék nedvességtartalommal bír. Nem csak a hatékonysága miatt fontos ez. Bármilyen furcsa is, a víz a felelős a kéménytüzek kialakulásáért, mivel a füstgázban lévő vízgőz az, ami kicsapódik a hideg kémény falára és ebbe megkötődik az elégetlen tüzelőanyag, azaz a szén, és ez gyakorlatilag egy kátrányréteget képez, ami rendkívül gyúlékony és igen magas hőmérsékleten ég. A kátrányosodást okozhatja levegőszegény égés is, amikor elfojtjuk a kazánt. A folyamatnak azonban vannak előjelei, melyeket gyakran keverik a beázással. Amikor a kémény tetőn kívüli része besötétedik, esetleg folyásnyomok, sötét elszíneződések jelennek meg a padlástéren, akkor gyanakodhatunk a kátrányosodás megindulására. Amennyiben időben felismerjük a jelenséget, még megmenthető a kémény, ellenkező esetben nem, vagy csak költségesen. 

A széntüzeléssel kapcsolatban azt tudtuk meg a szakértőtől, hogy akkor alakulhat ki veszélyes állapot, amikor már csak izzás van, mert ekkor a füstgáz gyakorlatilag színtelen, szagtalan, mint a gáztüzelésnél. Ekkor bekövetkező visszaáramlás szintén nem érzékelhető, így a gáztüzelésnél is előforduló CO mérgezést szenvedhetünk. A kátrányképződés a szén esetében nem jellemző, hiszen ez a tüzelőanyag minimális vizet tartalmaz. Ugyanakkor a széntüzelésnél magasabb a hőmérséklet, ezért már a kialakításnál számolni a nagyobb koromképződéssel. 

Egyre többször fordul elő az a már-már hírhedt szó a világhálón, hogy légdugó. Mi is az pontosan, hogyan alakul ki és mik a veszélyei? A vezérigazgató elmondta: -A légdugó gyakorlatilag egy hideg levegőréteg a kéményben, amelyet a tüzelőberendezésben képződő meleg füstgáz nem képes elmozdítani, így az nem tud a kürtőn keresztül távozni, mint egy dugó elzárja a kéményt. A légdugók kialakulására meleg időben lehet számítani, amikor a környezeti levegő hőmérséklete megemelkedik, a kéményben lévő levegő hőmérséklete viszont nem követi azt, tehát hideg marad. Ez a hideg légoszlop maga a dugó. Normális esetben a kémények működésének az az alapja, hogy a a tüzelőberendezésben képződő forró füstgázok könnyebbek, mint a kémény másik végén jelenlévő hidegebb környezeti levegő. Vízmelegítők esetében, amelyek működnek egész évben, bizony az ideális hőmérséklet különbség nem mindig áll fenn, ami a kéményben kialakuló huzatot erősen rontja, illetve az imént említett légdugók kialakulása nagyobb eséllyel okozhatnak égéstermék-visszaáramlást. 

Márpedig egy átfolyó rendszerű vízmelegítő esetében 10-12 liter vizet kell egy perc alatt harminc fokkal emelni és ennek előállításához 22-25 kW teljesítmény szükségeltetik. Ennek megfelelően rövid idő alatt nagy mennyiségű égéstermék keletkezik, méghozzá szakaszosan. Mivel a hőmérsékleti viszonyok nem mindig kedveznek ezen eszközök működési feltételeinek, így ezekhez mindenképpen javaslom egy CO riasztó felszerelését, de csakis a gyártó előírásainak megfelelően. Hibás telepítés esetén hamis biztonságban leszünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában