Természetpusztítás, természet szerinti élet az olajipar árnyékában

Látjuk, hogy a környezetpusztítás egyik fő okozója az olajipar, az olajra épülő társadalom és gazdaság. Az Ön véleménye szerint az ember alapvetően ellenfele a természetnek? Mindig is szemben áll az ember az anyatermészettel, és szinte csak műszaki részletkérdés, hogy milyen technológiai korban hogyan él együtt vele, vagy hogyan igyekszik az uralma alá hajtani a természetet az ember?

Véleményem szerint erre az a válasz, hogy nem. Ismertek korok, kultúrák és civilizációs korszakok, amelyekben hosszú időn keresztül olyan technológiai megoldásokat, építményeket és eszközöket hoztak létre az emberek, amelyeket talán még ma sem tudunk, azonban bizonyos korok emberei és vezetői számára nem volt kérdéses, hogy egyensúlyban éljenek a környezetükkel, a természettel és a világegyetemmel. Sajnos a „mi termékünk” az, hogy az utóbbi évszázadokban egy olyan fejlődési utat választottunk, amely ezeket a műszaki, gyártási és logisztikai, ellátási módozatokat bontakoztatja ki. Nem kell messzire menni, mert pl. Nikola Tesla korában – aki valószínűleg az egyik legnagyobb zseni volt az ismert történelmünkben – több helyen éppolyan elterjedt volt a járművek meghajtásában is az elektromosság, mint a belső égésű megoldás, sőt éppen Tesla hozott létre egy rendkívüli motort az átalakított járművében, amely tiszta és egyszerű, gyors és környezetbarát volt, mégis az olajipari erők győzedelmeskedtek és ez határozta meg a mögöttünk lévő évszázad fejlődését.

Miután rengeteg dolgot (erdőket, vizeket stb.) megrontottunk, és miután felismertük, hogy tönkre tudjuk tenni a környezetet még nagyobb mértékben, amely aztán végső soron majd visszaüthet ránk, akkor elindulunk egy új úton, és törvényekkel, szankciókkal és normális, emberi belátással párosulva kialakíthatunk egy új társadalmi létformát – ugye, ez az élhető jövőkép. De ebben a folyamatban mit tehet egy üzemanyagot forgalmazó, kereskedelmi vállalat a vevői és a tágabb környezete számára?

Keressük és dolgozzuk ki, vezessük be az új eljárásokat az iroda papírmentessé tételétől az öko áruk létrehozásáig, az okosabb energiagazdálkodástól a faültetésen keresztül a fölösleges, túlzó kiadások megszüntetéséig. Igen, a világgazdaság termelése és szállítási megoldásai, ezen belül az olajra épülő életvitelünk már számtalan kárt okoztak a Földön. Szeretnénk ezért a lehetőségeinkhez képest mi olyan árukat és szolgáltatásokat létrehozni és átadni a vevőinknek, amelyek teljesen természetesek, hogy egyáltalán ne állítsunk elő hulladékot! S mivel magunk is az élő világ része vagyunk, egyszerűen fogalmazva az a feladatunk, hogy jót tegyünk önmagunknak és jót tegyünk az élő környezetünk számára – ha így cselekszünk, még a megfelelő motivációnk is fennmarad!

Ebbe a megközelítésbe és gyakorlatba tartozik, hogy az üzemanyagok kereskedelmével kapcsolatos folyamatainkat még figyelmesebben, takarosan és ésszerű módon szervezzük meg (pl. egyszerű odafigyeléssel lehetséges a napi szállításokban költségeket, időt megtakarítani és közben óvni a környezetet a fölösleges szén-dioxid terheléstől). Azonban az alapfolyamat mellett új megoldások (pl. napelemek) és új, jobb áruk bevezetése is feladatunk. Ezért hozunk most piacra egy új, öko szélvédőmosó folyadékot azoknak a vevőinknek, akiknek számít a környezettudatos és takarékos megoldás. A GREEN DAY GOOD DAY márkájú, nyugat-európai szélvédőmosónk kétszeresen is „zöld” azzal, hogy vegyi anyagok helyett a természetes anyagokból áll, továbbá csomagolásmentesen forgalmazzuk, amely során nem gyártunk hulladékot. Gondoljunk bele, hogy mire használjuk a szélvédőmosó folyadék műanyag palackját: a boltból, benzinkútról kivisszük a folyadékot a kocsinkba, ahol a betöltés után az rögtön hulladékká válik. Ehelyett inkább tankoljunk egy kútoszlopból közvetlenül a járművünkbe hatásos, természetes, jó szélvédőmosót. Sőt, ha nem a szélvédőmosó folyadékot, hanem a koncentrátumot adjuk át csomagolásmentesen (pl. egy sokszor újrahasznosított tégelyben a vevőnek), akkor még a vizet sem kell szállítani.

A természettel tehát egyfajta elfogadó, jótékonyan alakító kapcsolatot tudunk kialakítani? Nekünk embereknek az a feladatunk, hogy igyekezzünk békésen igazodni a természet rendjéhez? Ön szerint mi ezt tesszük, csak még eléggé ügyetlenül és sok hibával zajlik a társadalmi tanulásunk?

Azt hiszem, hogy ennél sokszor kevésbé ártatlan az emberi tevékenységünk, és nem egyszerűen arról van szó, hogy buta diákként csak lassan és botladozva tanulunk. Mert sajnos konkrétan hozunk létre és dolgozunk ki olyan eszközöket, amelyekkel szándékosan alakítani próbáljuk az életet, mélyen beavatkozva a természet rendjébe, az ökológiai körforgásba. A hatalomtól megrészegült és elméjében is már megbomlott, azaz erkölcsi érzékét elveszítő tudós típusa számtalan film visszatérő karaktere. A kísérleti tetteinket persze mindig megmagyarázhatjuk egyfajta jó szándékkal, kutató hozzáállással, viszont a tapasztalat sokszor mást mutat. Köztudott, hogy az időjárást alakítani akarjuk nem csak a jégkárok elhárítására, hanem hosszú idő óta (pl. a közismert vietnámi háborúban, de már a 20. század elején is globális méretekben, majd a hidegháború alatt kontinensek között) tehát harci eszközként is felhasználjuk a természet erőit, pl. óriási esőzést zúdítva az ellenséges erőkre vagy földrengés keltésével vagy akár tömegekre ható biológiai fegyverek kifejlesztésével és bevetésével. Ezek a tudományos felismerések rossz eszközök a felelőtlen hatalomgyakorló kezében. Ha azonban a tudósok, kutatók és a kapcsolódó szakemberek, pl. vállalatvezetők kíváncsian és felelősségteljesen nyúlnak ezekhez a dolgokhoz, akkor a természet csodálatos megoldásokat kínál nekünk és egy jobb, jövőbeni állapot érdekében használhatjuk a tudásunkat, erőinket. Egy új úton kell elindulni egy új kor embereként, ahol csak a jóra kell törekednünk – bizonyos értelemben nincs is más választásunk.