2012.02.14. 09:13
Az igazi csavaranyák
Székesfehérvár - Lassan harminc éve működik egy kis üzlet a belváros közelében úgy, hogy simán elmegy mellette az, akinek nincs konkrét dolga, ügye ott.
Mondjuk, nem akar sarokpántot, tényleg ragasztó bőrragasztót, centi vastag lécet, mahagóni árnyalatú fapácot. De aki belép a barkácsboltba, attól sem sötétkék köpenyes, bajszos férfiember kérdi, ugyan milyen minőségben szeretne székbevonó marhabőrt? Nem, itt két csupamosoly, készséges asszonyka áll a pultban: Szatmári Károlyné Edit tulajdonos és lánya, Szatmári Andrea.
- Ide persze zömében férfiak jönnek vásárolni, sok szakmai vevőnk van, cipészek, lakatosok - mondja a csavarlány. - A magánvásárlók jellemzően egy sztorival érkeznek. Kérem szépen, van egy kutyám, akit el szeretnék zárni a háztól, de nem zár kéne a kapura, hanem olyan izé, hogy reteszeljen is... tudja! Bajonettzárra gondol a kedves vevő, de így nem fogja ismerni, tehát puhatolózom tovább, lapos kéne, vagy gömbölyű? Előbb-utóbb dűlőre szoktunk jutni az elnevezéseknél...
Mert magyar nyelvünk igyekszik követni a zsargont, de a legtöbb, alig-centis fémbigyuszt mégiscsak németesen ismerjük. Külön neve van a ringlinek, ami cipészeti kellék és fűzőszemet jelent és más a rigli, ami félfordító, miszerint menyecskezár - ahogy Pepin sógor mondaná a Sörgyári capriccioban. Edit ma is sebtében ki tud cserélni egy szekrényajtó-zárat, visszaszerel egy leszakadt konyhaszekrényt. Utóbbi mostanában amúgy gyakori a régi bérházakban, karácsonytájt szinte csak ehhez, no meg a szétesett fotelekhez (otthon ültek az emberek, jöttek az ugrálós unokák!) adtak el alkatrészt, görgőket. Andrea - ahogy szokás mondani - szintén zenész.
- Inkább csavarozok, mint kössek, horgoljak. Gyerekkoromban a technikaóra kész kínszenvedés volt, egy osztálytársamat kértem meg, hogy csinálja meg helyettem a kézimunkafeladatokat.
A romló közbiztonság miatt egyre többen vesznek zárat, lakatokat, riglit. Talán ez a garancia rá, hogy lesz munkája itt a következő generációknak, például a 12 éves fiúunokának.
Már háromévesen imádott a dobozokban turkálni - mosolyog a ma zömében árubeszerzést intéző nagymama elnézően, de hozzáteszi: más szakmát is el tudna képzelni a fiúcskának. Az állás egyelőre Nagyi: Unoka 0-1...