Energiajogász: kommunista időket idéz Weber gázelosztós javaslata

Maga az elképzelés elképesztő, de sajnos várható volt. Ez az ötlet ott lapult már a fiókban, a kérdés csak az volt, hogy ki vezeti fel, hiszen a kommunista konfiskálós reflexeket idézi a nemzeti gáztározók kisöprése

– fogalmazott a Mandinernek Tóth Máté energiajogász annak kapcsán, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke felvetette: igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, a részleteket egy rendkívüli Eu-csúcson szeretné kidolgoztatni.

Az ötlet lényege röviden az, hogy miután Putyin korlátozza a földgázszállítást Európába, emiatt pedig nehéz télre számíthatunk, kötelező érvényű mechanizmusokat kellene kidolgozni a tározókban lévő földgáz szolidáris felhasználásáról, hogy ne mindenki „csak magával törődjön”.

Vagyis akinek van földgáza, attól el kell venni, hogy legyen annak is, akinek épp nincs.

Weber nehéz télre számít

A Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában közölt interjúban Weber kiemelte: „nehéz télre kell számítanunk”, mert Putyin várhatóan tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást. Ezért be kell vezetni a „kötelező érvényű energiaszolidaritást”, a tározókban lévő földgáz „szolidáris” felhasználását, hogy „ne mindenki csak magával törődjön”. Hozzátette, elfogadhatatlan lenne, hogy a „szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak. E cikk megjelenésekor az Európai Tanács naptárában még nem szerepelt rendkívüli uniós csúcs, ám nem biztos, hogy ez így is marad.

A szakértő szerint, bár ez egyelőre még csak egy felvetés, mégis komoly szándékot testesít meg és csatornáz is be, úgyhogy

számíthatunk rá, hogy ténylegesen eljut a döntéshozatali és jogalkotási folyamatig, méghozzá még az ősz előtt, hiszen addig van értelme.

Tóth Máté úgy látja, az Energiaunió szabályozási koncepciója kereteibe illesztve, az Európai Tanács és a Parlament rendelete formájában születne meg az újraelosztási jogszabály, hogy az közvetlen hatállyal rendelkezzen. „Így nemhogy a tagállami implementációra nem kell várni, de a tagállam saját, nemzeti jogszabályaival szemben, akár azok kárára is alkalmazandó lenne. Ezt persze meg fogják előzni a komoly diplomáciai csaták a Tanácsban – a Parlamentben sajnos kevésbé – de látva a rendes döntéshozatali eljárás (együttdöntés) mind gyakoribb torzítására, ezen belül is a tanácsi döntéshozatal egyhangúságának kikerülésére irányuló brüsszeli tendenciákat, ma már erősen kérdéses, hogy mit lehet megakadályozni jogi eszközökkel, vagyis hogy van-e még fék Brüsszel vonatán.”

Emlékezetes az olajembargós kompromisszum felülírása

Az energiajogász szerint emlékezetes és tanulságos továbbá az is, hogy az olajembargó kompromisszumos elfogadtatása után is egyből elkezdte Brüsszel a részletszabályokkal torzítani, aláásni és megkerülni a megszületett kompromisszumos döntést. Mindezek veszélyesen csökkentik a brüsszeli döntéshozatalba vetett bizalmat olyan időkben és olyan döntéseknél, mint a mostaniak, miközben

a nemzeti szuverenitást is visszametszik, holott a földgáz-ellátásbiztonság a nemzetállamok feladata és felelőssége az állampolgáraik felé

– húzta alá Tóth Máté.

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözli  Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az Európai Parlament strasbourgi ülésén 2020. január 14-én (MTI/EPA/Patrick Seeger)