Gál Gabriella az év védőnője és Kisláng tündére

Bölcsesség, kedvesség és empátia sugárzik Gabriellából, aki az interjú elején még elfúló hangon mesélt a meghatottságtól, majd pedig kíváncsiságától vezérelve a riporter gyermekei felől érdeklődött. Igazi kedves tündér, az elismerés méltó helyre került. Immáron 33 éve dolgozik Kislángon védőnőként, az itt élő anyukák jelölték őt az Év Védőnője elismerésre. Mindezt teljes titokban, semmit nem tudott róla a delikvens. A Magyar Védőnők Egyesületének honlapjára feltöltött anyagot azonban már szakmai zsűri bírálta el, így az emberi szimpátia után a szakmai indokok is érvényesülhettek. Gabriella a kislángi területi feladatok mellett 10 éve Mátyásdombon is helyettesít, így hetente egyszer ott is ellátja, gondozza a kismamákat, babákat.

– A védőnői munka vélhetően önnél is valamiféle elhivatottság okán érkezett az életébe. Hogy kezdődött?

– Egészségügyi szakközépiskolában végeztem Csongrád megyében, Makón, innen Szegedre kerültem a védőnőképző főiskolára, ahonnan pedig már munkát keresve kerültem Fejér megyébe. Először Enyingen dolgoztam, a négyes körzetben, majd helyettesítőként kerültem Kislángra. A kolléganő a gyermekének megszületése után nem sokkal elköltözött a településről. Az akkori háziorvos bátorítására jelentkeztem a megüresedett állásra.

– Hogy látja, mi a főbb különbség az akkori, 33 évvel ezelőtti és a mai védőnői szolgálat között?

– Főként a feladatok változtak. Például a csecsemő- és kisgyermekgondozás területén több szűrővizsgálatot kell végeznünk, megnövekedett dokumentációs teherrel. Nem tudom, van gyermeke? S ha igen, mekkora? – kérdezi Gabriella kedvesen, és a válasz után rátér a státusvizsgálatokra, mint új feladatokra, amelyek szintén a védőnői feladatok közé kerültek az elmúlt időszakban. Ezek olyan komplex vizsgálatok, amelyeket meghatározott időközönként kötelező elvégeztetni a gyerekeken, hogy időben kiszűrhetők legyenek a fejlődési lemaradások, esetleges problémák.

– Ezzel a szülői felelősséget növeljük és ösztönözzük, hogy jobban fókuszáljon a gyermek fejlődésére azért, hogy ha kell, találjuk meg időben azt az utat, amelyre szükség lehet egy korai fejlesztésnél például. A védőnői feladataim közé tartozik még a gyerekek, kismamák gondozásán túl az iskolai védőnői munka is. Ettől kicsit komplexebb és csodálatosabb is a védőnői hivatás kistelepülésen. A szülői szerepekben is nagy változást látok a 33 évvel ezelőtti mintákhoz képest, főleg az apukák szempontjából. Régen általában csak az anyukákkal volt kapcsolatom, folyton dolgoztak, tették az akkori dolgukat. Ma már ott vannak az anyukákkal, elkísérik őket a vizsgálatokra, várandósgondozásokra, babamasszázsra is. A család így egész ma már.

– A női léthez számos szempontból igazán passzol a védőnői hivatás. Ám azt valószínűleg mindenki tudja, hogy ez a munka nem csak habos-babos csecsemők vizsgálgatásáról és a jó körülmények között élő gyerekek látogatásáról szól. A védőnő gyakran szívszorító élethelyzetek tanúja, amelyet nehéz lehet elfogadni, kezelni… Így van?

– Alapjában véve a segítő szándék az, ami motivál. Ha anyagi problémákkal találkozunk, igyekszünk szervezett akciókkal segíteni, ruhákat, eszközöket gyűjtünk annak, akinek szüksége van rá. Akkor pedig, amikor nem megfelelő bánásmódot tapasztalunk, harcolunk – tér át Gabriella többes számra, ezzel is jelezve, hogy így van ezzel vélhetően minden védőnő a szakmában.

– Először szép szóval – amelyre nagy szükség van az ilyen helyzetekben. Újra és újra bekopogunk az ajtókon, és támogatást nyújtunk. Megéltem már sok mindent: gyermek kiemelését a családból, volt olyan, hogy nem tudtam hazaadni gyermeket, mert olyanok voltak a körülmények, részt vettem már örökbe adásban, sőt, szülést is vezettem le, mert nem volt más, aki elérhető. A kistelepüléseken is ott vannak egyébként a gyermekjóléti szolgálatosok és gyermekvédelmi szakemberek, akikkel együtt dolgozunk. A védőnő kolléganőkkel is mindig támogatjuk egymást, s ha kell, szakmai, lelki segítséget kérünk, kapunk egymástól. Mindig azt nézzük, hogy a gyermeknek mi a jó. A szülővel akkor tudunk együtt dolgozni, ha egy a cél. Nekem hál’ istennek nagyon sok ilyen anyukám van.

Nem tudom, olvasta-e Erich Fromm A szeretet művészete című könyvét, amelyből én sokat merítek ilyen helyzetekben. Igyekszem átadni az anyukáknak azt, hogy az élet szép, és ha ezt átadjuk a gyereknek, akkor ő is szeretni fogja az életet. Erre azonban nem minden anyuka képes, van, akit erre meg kell tanítani. A cél, hogy minél több anya ne csak táplálja, etesse, ruházza a gyermekét, hanem adja át azt is, hogy élni jó, és jó kislánynak, kisfiúnak lenni ezen a földön.

– A védőnői ünnepségen is elhangzott, hogy noha a védőnőknek a hivatásuk az életük, azért az anyagi megbecsülés is járna.

– Nagy reményekkel várjuk, hogy mi is felkerüljünk a szakdolgozói bértáblára, mert nagyon nagyok a különbségek, és lemaradás van. A védőnő sokáig és sokszor táplálkozik az alázatból és a hivatástudatból, de az anyagi megbecsülés szintén sokat számít. Igaz, rengeteg csodát megélünk, de harcokat is épp ugyanannyit. Ez azonban már a védőnői hivatás láthatatlan oldala, amiről kevesen tudnak.

A díjazottak

A Magyar Védőnők Egyesülete minden évben meghirdeti az Év Védőnője pályázatát öt településtípusban. A beérkező jelöléseket szakmai zsűri bírálja el, az eredményeket pedig minden évben június 13-án hirdetik ki. Azért ekkor, mert ezen a napon alakult meg a Stefánia Szövetség, a védőnői szolgálat elődje. A jelenleg 103 éves szolgálat Magyar Örökség díjas hungarikum-„tevékenység”, mégpedig azért, mert közel s távol nem találni Európában ehhez foghatóan átfogó és segítő szolgáltatást, amely a kismamák hosszú távú gondozásán túl a gyerekek fejlődéséig számos fontos területet felölel. Minden esztendőben van Fejér megyei díjazottja az országos elismerésnek, ami jelzi a szolgálat Fejér megyei működésének minőségi törekvéseit. Idén kistelepülés kategóriában kapta Gál Gabriella kislángi területi védőnő az elismerést. Emellett az alábbi kategóriákban a következő szakemberek nyertek:

Közepes méretű település kategória: Oláhné Birkás Ilona, Jászapáti

Nagyváros kategória: Köllner Katalin, Budapest XVI. kerület,

Cinkotai Védőnő Szolgálat

Vezető védőnő kategória: Adorján Árpádné, Nagykanizsa

Közönségdíj kategória: Habarics Ágnes, Püski