Karcolt, berzselt hímesek

Gyakorlati bemutatóval zárult ugyanis a tojáshímzők kétnapos, országos találkozója, amelynek az idén is a Megyei Művelődési Központ, Művészetek Háza adott otthont. A szervező, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület országos tojáspályázatot is hirdetett, s a legjobb munkákból kiállítás is nyílt. Péntektől népművészek, néprajzkutatók tartottak előadásokat a különböző vidékek mintakincséről. Az alkalmi kíváncsiskodókat is szívesen látták. A hölgyek képviseltették magukat nagyobb létszámban, de férfiembereket is láttunk.

Szombaton Lukács László néprajzkutató előadásábanFejér megyei húsvéti szokásokról esett szó: hallhattunk a többi között a Pázmándon feljegyzett (de több faluban is hagyományos) húsvét hétfői sibálásról, az asszonyok lányok, vesszőzéséről , ami a Felvidékről betelepülő szlovákok körében élt tovább.

Majd húsvéti hangulat fogadta a látogatókat az MMK folyosóján, ahol ki-ki megnézhette, miként is lehet hímes tojásokat készíteni az ünnepre. Itt találkoztunk a balatongyöröki Csizy Istvánnéval, aki karcolozott tojásaival a pályázat különdíjasa lett. Testvérével, a szombathelyi Csordás Csabánéval együtt mutatták meg, miként lehet a kifújt, megfestett tojásra éles borotvával szebbnél szebb mintákat karcolozni. A Vas megyei Gencs-apátiból származnak, édesanyjuk még most, 92 évesen is készít karcolozott tojást, hiszen ez a hagyomány, és a mintakincs náluk vagy öt generáció óta anyáról leányra száll.

Találkoztam a tojáspályázat első díjasaival is: a zsűri olyan erősnek találta a mezőnyt, hogy két első díjat osztott. Benkoné Horkay Tünde a szlovákiai Gömör megyéből, Fülekről érkezett, tanítóként tevékenykedik, s az egész családja kézműveskedik. Mesélte, a szomszédban lakó, Nógrádból származó Erzsi nénitől is sok mintát lesett el: így készítette el a kiállításra a gyönyörű hímes tojásokat. Az egyiken Erzsi néni kedvenc pipis mintája is szerepel. A másik első helyezett Majorné Szabó Ildikó Kaposváron, a nyudíjintézetnél dolgozik: ő gyönyörű, Tolna és Somogymegyei mintákkal ékesítette piros, barna és fehér színben pompázó hímeseit.

Miért nem marad meg az én hímeseimen a viasszal rajzolt minta? Bálint Zsuzsától, a megyei népművészeti egyesület tagjától kaptam erre választ. Hát azért, mert az írókával (vagy ahogy másutt nevezik: gicával) díszített tojást, hideg festékes vízbe kell tenni, mert a melegben elmaszatolódik a viaszmotívum. Bálint Zsuzsa a hagymahéjra esküszik, ezzel a természetes festékkel lehet szép, hagyományos tojásokat festeni. Gelencsér Julianna terménybábkészítő berzselt tojásokat mutatott: eh- hez szép rajzolatú leveleket kell gyűjteni, lepréselni. A festés előtt a leveleket vizesen kell a tojáshoz tapasztani, majd szorosan harisnyába kötve megfesteni. A levelek adják a mintát. Berta József standját is sokan állták körbe, hogy megtudják: miként készül a szatmári aranyos tojás? Ott a motívumokat aranyporral emelik ki.

Radetzky Jenőné bútorfestő népművész - aki csak húsvétra készít írókázott hímest - egy spéci géppel keltett feltűnést a bemutatón. Rájött ugyanis, hogy a kozmetikai gyantázógép a tojásírásnál is praktikus: a géppel az írókázáshoz használt méhviasz könnyedén melegen tartható. Hát kérem, így segíti a modern technika a hagyományok művelését...

A hölgyek jelentek meg nagyobb létszámban, de férfiembereket is láttunk