Doromb

2019.01.27. 20:00

Ifjabb Bódis Gyula népi hangszeren szólaltatja meg az indulót

Az ismert vendéglátós család sarja, ifjabb Bódis Gyula hatévesen kapta első hangszerét, azóta több százat begyűjtött. Ma már nem megy a hangszerek nélkül sehová.

Horog László

Fotó: Nagy Zoltán Péter/Fejér Megyei Hírlap

Saját szerzeményei vannak, valamint virtuális zenekart alapított. Feldolgozta a Vidi futballcsapatának mindkét indulóját, a régit, az évtizedekkel ezelőttit és az utóbbi években játszottat is.

– Hatesztendős voltam, amikor a szüleimmel a fehérvári vásárba mentünk, ott kaptam az első dorombomat, később hangszerboltokban vásároltam hangszereket.

Korábban más stílussal próbálkozott?

– A zene mindig érdekelt, főiskolásként a techno fogott meg, azzal a műfajjal kísérleteztem a társaimmal, én szintetizátoron játszottam, valamint a zenét szereztem. Azonban egyre gyakrabban meditáltam azon, hogyan fogok muzsikálni, ha nem lesz áram, ezért az elektronikus megoldás helyett az akusztikust választottam, ami legalább akkora örömöt szerez nekem. Közben más eszközökön is játszom, hangtálakon, amikkel terápiás kezeléseket végzek. Amikor kérdezik, minek tartom magam, vendéglátósnak vagy zenésznek, mindig azt mondom, elsősorban apának, aki szeretné tisztességgel felnevelni a gyerekeit. Negyvenéves vagyok, Bori lányom hétéves, Vince öt és fél, Lőrinc a legkisebb, ő három és fél. Természetesen őket is tanítom zenélni, Vince háromesztendősen már úgy dorombozott, mint én húsz felett, közel másfél évtizedes gyakorlás után.

A szintetizátoros időszak után választhatta volna az akusztikus gitárt is, ahhoz sem kell áramforrás.

– A doromb volt a jó választás. Minden hangszernek ez az alapja, a zongorának is. Pengetős és fúvós egyben. Intuitív fejlesztő, nem lehet rajta rosszul játszani. Egy alaphangra van beállítva, annak a felharmonikusai szólalnak meg a szájüreg változtatásával, így alakul ki a hangzás.

Mennyien űzik ezt hazánkban magas szinten?

– A kecskeméti Szilágyi Áron mellett egy nevet feltétlenül tudok mondani, ő Gimesi Szabi, ő a fehérvári dorombos arc. Tizenéves kora óta ezzel közlekedik, egy lépést sem tesz nélküle. Most már én sem. Ő is inspirált, középiskolás voltam, amikor először találkoztunk. Nem tanultam zenélni, tapasztalati úton sajátítottam el a zenélést, nagy segítség nekem Bérces Viktor és Kanalas Attila baráti és zenei támogatása. Nemcsak a dorombokat gyűjtöm, a ceglédi kannákat is, alumíniumból. Ha különböző keménységű ütőkkel szólal meg, gyönyörű dallamokat lehet játszani rajta.

Naponta gyakorol?

– Dorombon minden nap, ehhez nem kell különösebb helyszín, nem kellenek társak, előveszem a dobozból és megszólaltatom. Persze az igazi, ha többen játszanak együtt dorombon. Az oviban és a suliban is rendszeresen zenélek a gyerekekkel.

Fotó: Nagy Zoltán Péter/Fejér Megyei Hírlap

Koncertet tervez?

– Igen, szeptemberben, Bernben sor kerül rá. Minden esztendőben ott rendezik a Swisseridoo fesztivált, amelyen két társammal veszünk részt. Tavaly volt a tizedik, ezúttal mi is ott leszünk. Egyórás koncertre készülünk, a repertoárban lesznek meditatív és táncolható dalok is. Az egyik zenész svájci didgeridoo-művész, ő már részt vett ezen a rendezvényen, a másik srác spanyol, Avilés városában él, Asturia tartományban. Mindhárman dorombon fogunk játszani, erre gyakorolunk. Ebben az lesz a különleges, hogy három egyforma hangszer szólal meg, dorombtrióra írt kompozícióban. Gyakran zenélünk együtt, a neten jövünk össze, örömzenélés ez még akkor is, ha személyesen együtt töltött idő nincs benne. 2016 őszén eljöttek hozzám, pár napon át gyakoroltunk. Muzsikáltunk élőben Fehérváron és szabadbattyáni óvodában is, de jellemzően a világhálón muzsikálunk, megosztjuk a hangsávokat. A spanyol srác, Pedro Acevedo multiinstrumentalista, többször küld zenei alapot, amire én felépítem a saját elképzeléseim. A helvét srác, Patrick Frey is elektronikus zenei gyökerekkel bír, gyakran beszáll mellénk a fehérvári Kanalas Attila, aki virtuóz nagybőgőn és gitáron. Valamint csatlakozik Luciole francia énekesnő, a dobos, Pete Kentuckyból, és a szaxofonos, Jörg Stuttgartból.

Nemzetközi brigád.

– Ha egyedül játszom, többnyire saját kompozíciókkal jelentkezem, autentikus, magyar népzenei hangszereken, jobbára népzenei feldolgozásokkal. Csak intuitív hangszereken játszom, a doromb mellett hangtálakon, tilinkón, sámándobon és citerán. Zenéket is szerzek, lassan húsz éve komponálgatok, ezeket rögzítem is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában