Régi égi áldás Sarlós Boldogasszony napján

Tíz éve laknak egy felújított öreg parasztházban Tolcsvayék a szépfekvésű községben, ahol igyekeztek a helyi közéletbe is beépülni. A szeretetet és a befogadást rendezvényekkel viszonozzák, s a csakugyan gyönyörű fekvésű és sok tradicionális építészeti emléket megőrző település jó hírét viszi mindenfelé a Kárpát-medencében az ősz énekes. A Sarlós Boldogasszony napján hálaadó ünnepként megtartott találkozón fellépett a helyi Röpike néptáncegyüttes, este pedig a Tolcsvay Trió adott koncertet negyvenéves dalaiból.

Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, volt kulturális miniszter a hagyomány megtartó erejét, s napjaink elbizonytalanodott világát vetette össze. Érdekes és rendhagyó történelem órát rögtönzött a tudós professzor a szabad ég alatt, új megvilágításba helyezvén a tévesen megrögzött történelmi sorsfordulóinkat. A tudomány és az ésszerűség nevében sok régi hagyományt és nézetet eldobtunk, s ma szorongunk, s boldogtalanul keressük az új utat, mondta Andrásfalvy. Előadását mégsem a pesszimizmus hatotta át, hanem a bizakodás, amely a maroknyi magyarságot megtartotta évezreden át. Óriási kincs birtokában vagyunk, idézzük fel a részben elfeledett tradícióinkat, s kapaszkodjunk egymásba, mondta a professzor.

Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója magánemberként és barátként is üdvözölte Tolcsvayékat és a megjelenteket. Személyes hangú köszöntőjében hangsúlyozta: a világ „erőtere és energiamezeje” érzékelhetően megváltozott, s nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell. Új, vagy inkább a régi-régi életstratégiánkat kell ismét elővennünk, s másfajta szemlélettel nekivágni az előttünk álló feladatoknak.

Eőry Ajándok orvos-természetgyógyász néhány praktikus tanáccsal szolgált egészségünk javítása érdekében, megmozgatta a hallgatóságát. Tolcsvay Béla elkötelezettsége szerint a magyar hagyomány fontosságáról, a magyar termékek fogyasztásának elemi érdekeinket szolgáló mivoltáról beszélt, a tőle megszokott érzelmi hőfokon. A lenyugvó nap fényében végül a Tolcsvay Trió zenélt a fűzfa ágai alatt, akár húsz-harminc-negyven esztendeje. Ezúttal az égnek hálát adva a gabonáért, a gyümölcsért, a terméséért az étekért, amely az asztalunkra kerül.