Új színház, új kihívások - Száraz Dénes távozik

A fehérvári teátrum szinte valamennyi előadásában játszott az idén 30 éves színész. A teljesség igénye nélkül: Csongor és Tünde (Csongor), Malom a pokolban (Flandera), Vőlegény (Rudi), Egy hónap falun (Beljajev), III. Richárd (Dorset márki). A jelenleg még futó előadások közül szerepel A revizorban (Hlesztakov), a Chioggai csetepatéban (Isidoro), A Stuart Máriában (Mortimer), a Kolpert úrban (Ralf Droht). A Goldoni-darab, a Chioggai csetepaté egyik előadása előtt szakítottunk időt a beszélgetésre. 


Száraz Dénest már csak júniusig láthatják a nézők
Fotó: Pati-Nagy Bence

- Most fél hat van, hétkor kezdődik a darab. Ilyenkor előadás előtt még beiktatnak kis biztonsági próbát?

- Nem próbálunk már. Én el szoktam mondani magamnak a szöveget. Ennyi. Ha már régen játszottam, akkor összemondjuk a súgóval. De hál istennek jó kis darab ez, és nagyon jó kezekben volt, ami a rendezést illeti.

- Jó bizony, nekem is tetszett. Akárcsak Csiszár Imre másik rendezése, a Kolpert úr. Gratulálok hozzá. Még hányszor játsszák?

- Még egy előadás lesz belőle, sajnálom, hogy nem viszik át a következő évadra. Csiszárral dolgozni egyébként olyan, mint egy élsportolónak, mondjuk egy úszónak az edzés. Délelőtt 3 ezer méter és délután is, ismétlésekkel. A szövegből 15 oldalt profi módon levezényelt, megcsináltuk kétszer. Aztán ugyanez ismétlődött délután. Nem volt totojázás, tudta, mit akar.

- Ha már a sportot említette: úgy tudom, szülővárosában, Érsekújváron versenyszerűen sportolt.

- Minden sportágat kipróbáltam, de aztán maradt az országúti kerékpár. Versenyszerűen, klubszinten űztem a gimnáziumban. Annak persze vége, de a mai napig amatőr szinten triatlonozom.

- Kettős állampolgár?

- Nem, csak szlovák, és ebben a mai gazdasági helyzetben talán jobb is így. Igazából egyébként sem ott, sem itt nem éreztem a hátrányát vagy előnyét, hogy szlovákiai magyar vagyok. Odakinn magyar általános iskolába és gimnáziumba jártam. Szüleim Érsekújváron élnek, édesanyám történelemtanár, édesapám alpolgármester. Apám Pestre járt, az ELTE-re. Maradhatott volna, de inkább hazament. Én tizennyolc évesen érkeztem Budapestre, amely akkor álmaim városa volt. Az is motivált, hogy magyarul akartam színészetet tanulni, amit Pozsonyban nem lehetett. Most már másképp gondolom, játszanék is szívesen szlovákul, de akkor nem volt kérdés, hogy ide jövök.

- Elsőre felvették a színművészetire?

- Harmadszorra. Két évig a mostani Pesti Magyar Színház akadémiájára jártam, utána végeztem el a színművészetit. Két évig szabadúszó voltam, számos színházban játszottam, aztán Réczei Tamás ajánlására Szurdi Miklós Fehérvárra hívott. Négy évet töltöttem itt. Ősztől viszont Budapesten játszom, szeptembertől az Új Színházhoz szerződtem, Márta István hívott a társulathoz. Ez végleges, aláírtam a szerződést, már azt is tudom, miben játszom. Jó darabok, szerepek.

- Úgy tudom, itt is marasztalták. Miért döntött így?

- Maradhattam volna. Itt voltam négy évig, sok szerepet eljátszhattam, jóban vagyok a kollégákkal, sokra tartom őket, de már szeretnék új kollégákat megismerni, új lehetőségekkel, kihívásokkal szembesülni. Fontos nekem a váltás, a változatosság, és ha éppen harmincévesen kapok ilyen lehetőséget, akkor úgy érzem, ki kell használnom. Ráadásul az Új Színház egyike a kedvenceimnek. Nem sajnálok semmit. Szívesen gondolok vissza az elmúlt évekre, és azt is tudom, melyik alakításokkal maradtam adós, elsősorban magamnak. Beljajevet vagy Hlesztakovot említhetném, esetleg Rudit. Remélem, hogy alkalmam lesz ezeket a hatalmas szerepeket még eljátszani, vagy ha nem is ezeket, hasonlókat.

- Filmezni hívták már?

- Sajnos, nem. Csak kis pilot-filmekben próbálkozhattam eddig. Mondhatnám, várom a sült galambot. Nagyon szeretnék játékfilmekben játszani, gyakran érzem úgy, hogy azt kellene csinálnom. Beljajevet például szívesebben játszanám filmen, a közelre hozott arc miatt sokkal jobban vissza tudnám adni a figura lényegét, érzéseit.

- Magyarország, én így szeretlek. A szlogen, a híressé vált sörreklám országosan ismertté tette. Nem furcsa, hogy ehhez a legjobb színházi alakítás is kevés?

- Őszintén szólva számomra is nagyon-nagyon furcsa, ugyanakkor érthető is, miért van ez így. Meglepett a reklám nagy sikere, és voltaképpen örülök is neki. Sokan nagyon kedvelik, de azt is tudom, mások nem tagadják, hogy utálják. Már paródia is született róla, s ez számomra szt jelzi, hogy tényleg felkeltette a figyelmet.

Száraz Dénes tehát távozik. Június 20-áig viszont még Székesfehérváron láthatják a nézők négyszer A revizorban, ötször a Stuart Máriában, egyszer a Kolpert úrban és többször a Chioggai csetepatéban. Új színházához, feladataihoz sok sikert kívánunk.

Kedveli a kortárs szerzők műveit is

Az 1979-ben született színész játszott a budapesti Vidám Színpadon (ma Centrál Színház), a József Attila Színházban, a Merlinben, a Tháliában, a debreceni Csokonai Színházban, a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison és természetesen a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán is. Fehérvári alakításai közül leszívesebben a Kolpert úrról, Ralf Droht szerepéről beszél. A többi között azért, mert kedveli a kortárs irodalmi műveket és azok színpadi adaptációját is.