Kultúra

2009.02.17. 03:27

Nem eszménytestiség, hanem konkrét szerelem

<b>Székesfehérvár</b> - Szenvedélyt és erotikát ígérnek <em>Juhász Tibor</em> figyelemfelhívó festményei. A szögletes testek, harsány színek próbára teszik esetleges prűdségünket is...

Kocsis Noémi

A fehérvári születésű, s most ismét itt élő Juhász Tibor kiállítását a párkapcsolatok és a buja nőiesség honi papnője, Soma Mamagésa méltatta, mielőtt zenészbarátaival színpadra állt volna a Műhely kávézó szombati programjának vendégművészeként. A képek alkotóját tulajdonképpen annak első itteni tárlatán köszönthette, Juhász Tibor ugyanis az elmúlt éveket észak-keletibb tájakon, nevezetesen Észtországban töltötte. Mondhatjuk nyugodtan, az észt táj és az ottani hangulatok magába szívásával, mert festeni ezen időszakban jobbára Magyarországon festett. Hazajött, befejezett néhány csendéletet, értékesítette, majd ismét visszament a piros- és kékfalú házacskákkal teli észt faluba.

Az egykoron jákys diáknak a rajz és a matek ment (a középiskolás évek alatt Kovács Árpád festőművésztől vett különleckéket), az építőipart viszont nem nagyon szívelhette - programozónak jelentkezett az ELTE-re. Egy sikertelen felvételi után vágott neki az oroszországi utazásnak - Nyugaton talán jobb az életszínvonal, de Keleten több az ötlet - mottóval. Minszkig jutott, ahol egy érzelmi kapcsolat horgonyozta le egy időre, onnan utazott tovább Észtországba.

Chagall művészete nyűgözte le különösképpen, a mester pár erős színben tobzodó képe láthatatlanul beépült az ő képeibe is.

- Kint rájöttem, hogy Chagall semmi mást nem csinált, csak lefestette, ahol élt. Egy ideig gyűjtöttem az ottani népek motívumait - bármerre mentem, lerajzolgattam ezeket - ad választ Tibor a kérdésre, az észt táj megihlette-e annyira, hogy megörökítse - akár több alkalommal. Bár a beszélgetés apropóját a mostani anyag adja, s ebben egészen más a vezető motívum. Egyfajta programfestészetként -Valentin-napra - a szerelemről, az erotikáról, a szenvedélyről szólnak ezek a képek. Méghozzá nem egyfajta eszményi nőt, vagy egy elképzelt nőt helyezve a középpontba, hanem egészen konkrét formában. A szögletes mezítelenség mögött a művész családja, szeretkező pózba hajolt felesége, kettejük összebújása ábrázoltatik. - Furcsa, mert amúgy gátlásos vagyok - vallja a művész, hozzátéve: nem is az erotikát, hanem a szerelmet szerette volna megmutatni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!