Tüdő Gyuszi előtt

A Műhely kávézó pinceszínpadán öt férfi állt (ült). Alkalmi társulásuk a billentyűs Heidl György szerzeményeit a szövegíró Lackfi János verseivel harmonizálta, s a kispálos Lovasi András énekmondásával állította a szerencsére szép számú publikum elé. Talán a változatos zenei világ (a rock and rolltól a lírai dalig), meg a humorosságuk mellett minden sorukkal elgondolkodtató versek, vagy éppen az énekes Lovasi kedves szerénysége, kikacsintós jópofasága és tökéletes artikulációja tette (amely ez esetben különösen fontos volt, az érthetetlen szövegmondás ugyanis tökretehette volna a hatást), de a hallgató úgy érezhette, minőségi összhangba kerültek az egyes elemek, s éppen ez, amitől az estét különösen jól sikerültnek tartotta.

Tavaly látott napvilágot a három fent említett alkotó közös lemeze, amely javarészt a költő, író és műfordító Lackfi hetedik, Hővesztés című verseskötetének darabjaira épült, ezekhez szerzett muzsikát az egyetemi oktatóként is működő komponista Heidl. Lovasi magát szerényen a háttérbe helyezi e történetben, mondván, semmi olyat nem csinál a lemezen, amit a Kispál és a Borz-koncerteken megszoktak tőle a rajongók, ám régóta szeretett volna egy lemezt, amelyen mások gondolatait adhatja tovább. A szombati Műhely-beli esten - a lemezzel ellentétben, ahol Lackfi is sokat és remekül énekel - valamennyi dalt ő adta elő, a gitáron játsszó Szabó Attila, az akusztikus és elektronikus gitározó Heidl György, a zongorista After Crying-alapító, Vedres Csaba, továbbá az alapokat biztosító két fiatal tehetség, Drapos Gergő basszusgitáros (Amorf Ördögök, Péterfy Bori Love Band), és Gáspár Gergő dobos társaságában.

A dalok között kétszer színpadra szólított költő szerezte a legvidámabb perceket: hol az Anyám tyúkja poentírozására születendő Apám kakasa című, klasszikus költeményeket figurázó kötetke darabjait mondta (Parabola-parabola antenna / Órlény caplat álmodba), hol a szintén készülő, Kapjátok el Tüdő Gyuszit! című gyermekvers kötetből idézgetett (utóbbit a Bögre család kalandjai című könyvecskén szocializálódottak különösen kedvelni fogják).

Lovasi 2001-ben megjelent szólólemezéről is hangzottak el dalok, a Napfényes barackos például, vagy az emlékezetes kerengőtangó, a Vedd fel a szép ruhádat / Viszlek a bálba! szöveggel, amelyet dalnokkal együtt többen énekeltek a közönség soraiban. A legmélyebb hatást Lovasi az Íme hát, megleltem hazámat című József Attila szöveggel tudta elérni, amely közben szó szerint magába mélyedve állt a hallgatóság, az előadó kíséret nélküli énekétől, s ma is hátborzongatóan aktuális verssoroktól átitatva.

Az utolsó szám alaposan felpörgető roki volt, amely után természetesen rá-adást adott az alkalmi formáció. Ennek visszhangját vihette magában a közönség, a remek este után hazafelé.Lovasi régóta szeretett volna egy lemezt, mások gondolataival