Mindezt tavaly rendezték a Vörösmarty Színházban

Így aztán - ha elkészítjük az elmúlt év mérlegét - érdemes külön fejezetet szentelni a színház ügyének. A 2007- 2008-as évadban a tavalyi esztendő első bemutatója Turgenyev: Egy hónap falun című darabja volt, január 11-én, a művet Kolos István állította színpadra. Ám már ekkor is foglalkoztunk azzal, hogy a tavasszal igazgatóválasztás lesz a teátrumban: éppen a Turgenyev-bemutató napján bontották fel a városházán az igazgatói pályázatokat.

Február 2-án, Nyolcan egy székért címmel lapunkban bemutattuk mind a nyolc pályázót, akiket megkérdeztünk elképzeléseikről, terveikről. Színházszerető olvasóink így jobban megismerhették az igazgatójelölteket: Csutka Istvánt, Kárpáti Norbertet, Kuna Károlyt, Márton Andrást, Miklós Tibort, Szurdi Miklóst, Vas-Zoltán Ivánt és Vasvári Csabát. Február 7-én reggel a kulturális és turisztikai bizottság ülésén már bejelentették: Vas-Zoltán Iván visszalépett. Majd a grémium zárt ülést rendelt el, és meghallgatta a hét direktorjelöltet. A szakmai szervezetek véleményét is kikérték: kiderült, hogy a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete, a Maszk Országos Színészegylet, valamint a Magyar Színházi Társaság képviselői két pályázatot tartottak kiemelkedőnek: Szurdi Miklósét és Márton Andrásét. A Vörösmarty Színház kollektívája is szavazhatott a pályázatokra, sorrendben Szurdi Miklós, Csutka István és Márton András elképzelései kapták a legtöbb voksot. A kulturális bizottság február 7-ei tanácskozásán - az igazgatók meghallgatása után - a szakmai testületek véleményének ismeretében az a döntés született, hogy a bizottság - rangsor nélkül - négy pályázó terveit ajánlja az igazgató személyéről döntést hozó közgyűlés figyelmébe: Csutka Istvánét, Márton Andrásét, Szurdi Miklósét és Vasvári Csabáét. Közben a teátrumban nem állt meg az élet: a stúdióban izgalmas előadást hozott létre Quintus Konrád főszereplésével Béres Attila rendező. Február 8-án mutatták be Füst Milán: A lázadó című - különös hangulatú - darabját. Február 14-én aztán a közgyűlés elé került a színház ügye. A kulturális bizottság négy jelöltje közül titkos szavazással sem tudott direktort választani a grémium: egy pályázó se kapta meg a szükséges számú szavazatot.

Újabb pályázatot írt ki a kulturális bizottság, miután a színházban március 7-én bemutatták Feydeau: Bolha a fülvbe című bohózatát. Réczei Tamás rendezése frissre, szellemesre sikeredett. Hírül adtuk lapunkban, hogy a színházi évad legnagyobb sikerét, az Aidát júliusban előadják a Wörthi-tónál. 

A Közlöny áprilisi számában végre megjelent az új pályázat. Április 23-án a Pelikán Kamaraszínházban bemutatták David Gieselmann: Kolpert úr című darabját, Csiszár Imre rendezésében. Mi azt írtuk: az utóbbi évek egyik legjobb kamaraelőadása jött létre a teátrumban. A nagyszínházban viszont Weill-Brecht híres darabját, a Koldusoperát mutatták be április 18-án, Szurdi Miklós rendezésében. A rendező sajátos keretjátékkal vitte színre a produkciót.

Az már korábban kiderült, hogy május lesz az év legfontosabb hónapja. Nem elsősorban azért, mert 11-én a stúdióban bemutatták Martin McDonagh Piszkavasának igen jól sikerült adaptációját (rendező: Kolos István), hanem az igazgatóválasztás miatt. A színházi társulat előbb a már korábban megismert hat jelöltet (Csutkát, Kárpátit, Kunát, Mártont, Szurdit, Vasvárit) hallgatta meg, majd két újabb pályázót, Galgóczy Juditot és Bodolay Gézát is. A színháziak többsége Szurdi mögé állt. Május 20-án ismertté vált, hogy három színházi szakmai szervezet, a MASZK Színházi Egyesület, a Magyar Színházi Társaság és a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete sorrendben Szurdi, Márton és Bodolay elképzeléseit tartja a legjobbnak. A kulturális bizottság május 21-én döntötte el, kiket is támogat. Ők: Csutka, Márton, Szurdi, Vasvári és Bodolay. Másnap, 22-én a közgyűlés zárt ülésen titkos szavazással, 17 igennel (épp ennyi kellett) Vasvári Csabát választotta új igazgatónak. Szurdi 14 voksot kapott.

Június 13-án a társulat elbúcsúzott Szurditól, aki 24-én a közönség szavazatai alapján a Pro Theatro-díjat vehette át a polgármestertől. A Pelikán Udvarban a nyári színházban a Viktóriát is műsorra tűzték. Júliusban A Társulat július 25-én és 26-án bemutatta az István, a királyt a Sóstói Stadionban, Szikora János rendezésében. A Wörthi-tónál nagy sikert aratott az Aida című musical. A Musica Regia előadássorozatában, augusztus 8-án a színház jókedvű ízelítőt mutatott be Ábráhám Pál-operettjéből. Lendvai Zoltán rendező arról készített színpadi művet, miként készülhetett a Bál a Savoyban című híres operett.

Szeptember 4-én évadnyitó sajtótájákoztatót tartott az új igazgató, Vasvári Csaba. Az már korábban is ismeretes volt, hogy az évad tervét még a korábbi vezetés állította össze. Így aztán nem keltett meglepetést, hogy az első bemutató a Bál a Savoyban című operett lesz, október 3-án, amelyet november 21-én a Copperfield Dávid, majd de-cember 19-én a Revizor követ. Hírül adtuk, hogy műsoron marad az Aida, a Kolpert úr, a Piszkavas és a Zsuzsika hangja is. A kulturális bizottság szeptember 11-ei ülésén Vasvári igazgató arról számolt be, hogy a színház közel százmilliós beszállítói hiánnyal küzd.

Az augusztusi Musica Regián még csak ízelítőt kaptunk az Ábrahám-műből, október 3-én viszont, Lendvai rendezésében a színház be is mutatta a Bál a Savoyban című operettet. Pergő revü lett belőle.

November 21-én mutatta be a teátrum Dickens híres regénye, a Copperfield Dávid színpadi változatát, Kolos István rendezésében. A szövegkönyv szerzőjeként a színház Pozsgai Zoltot tüntette fel, ám ő nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz. Abban az állt: a szöveg annyi változtatáson ment keresztül, hogy ő azzal nem vállal közösséget.

December 19-én mutatta be a színház Gogol híres darabját, A revizort, Koltai Róbert rendezésében, Mikó Istvánnal, Száraz Dénessel a főszerepben. Koltai kitűnő előadást rendezett, anélkül, hogy direkt aktualizálta volna az enélkül is igen időszerű történetet...

Ám decemberben csak az évnek van vége, az évad még 2009 májusáig tart. A közgyűlés 17 igennel (épp ennyi kellett) Vasvárit választotta új igazgatónak

Mindaz, ami a Vörösmarty Színházban - az igazgatóválasztás kapcsán - történt, nem egyedi eset, bár a több választás  közül kétségkívül a fehérvári váltotta ki a legkisebb visszhangot. A kaposvári Csiky Gergely Színház, a Szolnoki Szigligeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a győri teátrum vezetésében történt, a finoman szólva, furcsa változ(tat)ásokat sokan üzenetértékűnek tekintik, és tényleg nehéz lenne a véletlenek különös összjátékának tekinteni mindezt. A jelek arra mutatnak, hogy a színházakat a politika igencsak fontos kul- turális hadállásnak   tekinti, és igyekszik is   (sikerrel) elfoglalni.