Nyílt vitát sürgetett a kommunista múlttal kapcsolatos felelősségről a Stasi-hivatal elnöke

  A hatóság élére a közelmúltban kinevezett volt NDK-beli polgárjogi aktivista, Roland Jahn egy interjúban úgy vélekedett: sokan nem értik, hogy még az alkalmazkodással is segítették az egykori diktatúra stabilizálódását. Az alkalmazkodásnak - mint fogalmazott - ára volt, amelyet többnyire másoknak kellett megfizetniük.
Az akkori NDK-s hatóságok által üldözött, 57 éves Roland Jahn Marianne Birthlert váltotta fel az egyesülés után Helmut Kohl volt kancellár által létrehozott hivatal élén. A tavalyi elnökválasztáson is eséllyel induló, volt evangélikus lelkész, Joachim Gauck, valamint Birthler után ő a Stasi iratait kezelő hatóság harmadik elnöke.
 Roland Jahn állást foglalt amellett, hogy az újrakezdést azok számára is biztosítani kell, akik a kommunista diktatúra idején a hatalmi apparátus részesei voltak. Ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy ezeknek az embereknek előbb szembe kell nézniük saját múltjukkal, akkori magatartásukkal, illetve felelősségükkel. Nézete szerint ezt kevesen teszik meg.
Jahn közölte: információi szerint az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium hivatalos munkatársai közül 47 a jelenlegi, az ő vezetése alatt álló szövetségi hivatalban áll alkalmazásban. Bejelentette: vizsgálatot indít az ezzel kapcsolatos munkajogi lehetőségek tisztázására, és valamennyi érintettel beszélni kíván. A legfontosabb számára a hivatal hitelessége - hangsúlyozta Roland Jahn.
 A legtöbben közülük - mint elmondta - biztonsági őrként dolgoznak. "Ha egy Stasi-áldozat felkeresi a hivatalt, a bejáratnál egy volt Stasi-alkalmazottal találkozhat" - fogalmazott Jahn, megismételve azt a korábbi kijelentését, amely szerint "minden ilyen személy foglalkoztatása az áldozatok arcul csapását jelenti."