Bocsánatkérés - elítélték a srebrenicai mészárlást

Catherine Ashton külügyi biztos és uniós külügyi főképviselő szóvivője Szerbia és az egész térség szempontjából egyaránt jelentős fejleménynek minősítette a parlament döntését.
A szerb parlament szűk többséggel elfogadott nyilatkozatában elítélte a történteket, a képviselők pedig együttérzésüket és bocsánatkérésüket is kifejezték az áldozatok családjának.
1995 júliusában Srebrenicában boszniai szerbek mintegy 8000 muzulmán férfit ás fiút mészároltak le. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék 2007-ben népirtásnak minősítette a vérengzést, amely a legsúlyosabb tömeggyilkosság volt Európában a második világháború óta. Szerbia lényegében az utolsó európai ország, amely elítélte a háborús bűn elkövetését.
Franciaország, Hollandia, Németország és az Európai Bizottság is közleményben üdvözölte a lépést. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint "ez az első bátor lépés ahhoz, hogy szembenézzenek a múlttal".  
A nacionalista törvényhozók "szégyenletesnek", "igazságtalannak" nevezték és elutasították a nyilatkozatot. A szerb parlament elnöke, Slavica Djukic-Dejanovic arra számít, hogy a parlament hamarosan elfogad egy másik határozatot is, mégpedig a volt Jugoszlávia területén a szerbek ellen elkövetett bűnökről.
Szarajevóban a boszniai áldozatok hozzátartozói bírálták a nyilatkozatot, amiért az nem nevezte népirtásnak a Srebrenicában elkövetett mészárlást. "Népirtás történt" - mondta Sabra Mujic, akinek a férjét Srebrenicában ölték meg.
Hajra Catic, a Srebrenicai Asszonyok szervezet elnöke azt mondta, "ez számunkra sértés, az áldozatok hozzátartozóinak jobb lett volna, ha egy ilyen nyilatkozatot el sem fogadnak". Hatidza Mehmedovic, a Srebrenicai Anyák szervezetének tagja pedig úgy vélte: "amíg a háborús bűnösöket nem tartóztatják le, addig ezek csak üres szavak maradnak".