Felsőoktatásunk trianonja – Kevés a határon túli magyar diplomás

Kezdjük a pozitív hatásokkal! Trianon kapcsán ilyesmit állítani elsőre meghökkentő. Nos, melyek ezek?

– Mindenekelőtt az, hogy a kultúrfölény-elméletet komolyan vették a döntéshozók – fogalmazott az előadó. – Azt gondolták, Magyarország nemzetközi szerepe akkor erősödhet, ha megtartja azt a viszonylagos fölényt a Kárpát-medencében, amit kulturális téren addig magának mondhatott. Ez az előny megvolt, mert a kulturális mutatói a magyarságnak sokkal jobbak voltak, mint a románoknak, szerbeknek, horvátoknak, nem beszélve a ruszinokról. Egyedül egy népesség mutatott e tekintetben jobb arányokat a Kárpát-medencében, ők a németek voltak, és – ha a vallásokat nézzük –, akkor messze a zsidók álltak az első helyen e kulturális mutatók tekintetében – fűzte hozzá.

– Ezt a kultúrfölény-elméletet Magyarország, különösen Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyon jól használta annak érdekében, hogy minél nagyobb állami beruházásokat valósíthasson meg a kultúrpolitikában, az egyetemi politikában. Arra hivatkozott, hogy erre pénz kell: a nemzetek versenyében akkor álljuk meg a helyünket, hogyha minél kulturáltabbak vagyunk. Az 1920-as évek középétől az összes tárca közül a vallás- és közoktatásügyi kapta a legmagasabb támogatást – fejtette ki.

Trianon negatívum hatásainak némelyike a magyar felsőoktatásra nézvést kézenfekvő: a magyar anyanyelvű felsőoktatás 1920-ra lényegében megszűnt az elcsatolt területeken. Több egyetemünk – már 1920 előtt! – átköltözött a végül Magyarországnak meghagyott városokba, köztük a kolozsvári Szegedre, a pozsonyi Pécsre, a selmecbányai Sopronba.

Ujváry Gábor rámutatott, az elcsatolt területekről csonka Magyarországra érkező százezrek között nagyon sok egyetemista, főiskolás volt, illetve teljességében nézve felülreprezentált volt közöttük az értelmiség aránya.

– Ez a határon túl maradt magyar területeknek egy olyan csapás volt, amelyet máig nem tudtak kiheverni! Statisztikák bizonyítják, hogy Szerbiában, Romániában, Szlovákiában jóval kisebb a magyar diplomások aránya, mint a szerb, a román, a szlovák diplomások aránya. Miközben ez az arány 100 éve pont fordítva volt – jelentette ki.