Új kutak csak engedéllyel! - Nem kell fennmaradási engedélyt kérni a régiekre

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta a nagyon sok - egyes becslések szerint országosan több százezer - háztartási kúthasználót érintő döntést, senkit nem kényszerítenek arra, hogy az esetleg több évtizede használt kútját "több százezer forintért" újra engedélyeztesse. Azok, akik már kérték az engedélyeztetést és befizették annak költségeit, visszakapják a pénzüket.

A tavalyi rendelkezés szerint a többnyire kerti locsolásra, állatok itatására használt, 2016. június 4-e előtt, vízjogi engedély nélkül létesített kutakat 2018. december 31-ig lehetett volna bírságmentesen engedélyeztetni. Az eljárás lefolytatásához még a háztartási kutak esetében is olyan dokumentumok beszerzésére, adatok kitöltésére lett volna szükség, amelyeket a kút tulajdonosának anyagi terhet jelentve, hitelesen csak arra jogosult, megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember tudott volna elvégezni.

A szabadbattyáni Mészöly Józsefné több évtizede készült, de ma már csak ritkán használt gémeskútjára is kellett volna fennmaradási engedélyt kérni? Fotó: Borbély Béla

A rendelet alapvető célja egyébként a vízkészletek védelme volt. Mivel az ország vízellátása mintegy 95 százalékban a nemzet közös örökségének számító, felszín alatti vízkészletből történik, annak védelme, megőrzése elengedhetetlen. Ezért tartották fontosnak a jogszabály alkotói, hogy a vízkészletekkel való tudatos gazdálkodás és a szennyezések megelőzése végett a "kútamnesztiával" viszonylag pontos képet kapjanak az engedély nélküli vízhasználatokról, s az azt szolgáló vízi létesítményekről.

Maincz Tamás, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági szolgálatvezető-helyettese, akivel a jogszabály megszületésének okairól, hatályon kívül helyezésének előzményeiről beszélgettünk, arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegálisan létesített kutak főként a szakszerűtlen kialakítás és felelőtlen üzemeltetés miatt potenciális veszélyforrást jelentenek. Szennyezhetik a felszín alatti vízkészleteket, amelyek megtisztítása nagyon nehéz és költséges feladat.

A szakember hangsúlyozta: a tavalyi rendelet hatályon kívül helyezése csak a 2016. június 4-e előtt, engedély nélkül létesített kutakra vonatkozik. Újak létesítésére, üzemeltetésére, fennmaradására, megszüntetésére a vízgazdálkodási törvény értelmében továbbra is engedélyre van szükség. Aki anélkül fúr, illetve fúrat kutat, bírságolandó szabálysértést követ el, s hatósági engedély hiányában mind a kútfúró, mind a kutat fúrató jogszabálysértőnek minősül.

Mint megtudtuk, a kútfúrási engedély kiadása előtt szakembernek kell megvizsgálni, hogy az adott területen egyáltalán szabad-e kutat létesíteni.

Amennyiben igen, szakszerű tervet kell készíttetni, s azt akkreditált kútfúróval megvalósíttatni. Az, hogy a megrendelő valóban hozzáértő szakembert bízzon meg a munkával, nagyon fontos, mivel a kútfúrásban sok a kontár, a "kókler". Ők bár megkérik munkájuk árát, rengeteget ártanak azzal, hogy nem szakszerűen, s az előírásoknak megfelelő anyagokból építik fel a kutat. Az pedig azon túl, hogy gyenge minőségű létesítmény kerül ki a kezük alól, azzal a veszéllyel jár, hogy a felső rétegekből szennyeződés juthat le a felszín alatti vízkészlethez. A tapasztalatok szerint egyébként a szakszerűen kialakított kút kevesebbe kerül, mint a rosszul, rossz minőségű anyagokból megépített, az ugyanis többnyire rövid idő alatt javíthatatlanul meghibásodik, s lezárása után is a felszín alatti vízréteg potenciális szennyezés forrása marad.