Próbálják a koronázást a fehérvári Romkertben

Délután már gyülekeztek a szereplők a Vörösmarty Színházban, befutottak a színészek is. Megérkeztek a súlyos és díszes ruhák, melyeket augusztus 17-18-án viselnek az ünnepi játékokon fellépők. A teátrum nézőtere és a színpada pedig ezúttal arra szolgált, hogy személyesen is megismerkedjen egymással a nagyszabású szertartásjáték népes gárdája.

Szikora János, a színház igazgatója, az oratórium rendezője megjegyezte: ilyen még nem volt, kivételes, hogy a szereplők szinte megtöltik a nézőteret. Bemutatta az előadást előkészítő szűk operatív stábot, továbbá a forgatókönyv íróját, dramaturgját, Matuz Jánost, a látványtervezőt, Szendrényi Évát, a jelmeztervező Kovács Yvette Alidát, zeneszerzőt, Horváth Károlyt. (A stúdióban felvett zene a hétvégén találkozott először az élő próbával.) S persze a színészeket.

A szereplők virágot helyeztek el a Romkertben, a csontkamrán (Fotó: Koppán Viktor)

Az István alakító Varju Kálmánt, a koronázó érseket, Tordy Gézát, az egyik püspököt, Trokán Pétert és a szertartásmestert, Mihályi Győzőt. (A másik püspök, Lábodi Ádám vasárnap kapcsolódott be a próbákba.) Az említettek a színpadon foglaltak helyet, mögöttük pedig az óriásbábok, melyekről már többször írtunk, és az ünnepi játékok fontos látványosságai lesznek. Szent István, Szent Imre, Géza, Gizella, Sarolt és Asztrik figurája nagyon jól sikerült. Aztán Szikora a nézőtéren helyet foglaló szereplőket szólította. A tűzzsonglőröket, az Alba Regia Táncegyüttest (koreográfus Majoros Róbert), a 30 tagú gyerekkórust, az olvasókórust, a felnőtt kórust, papokat, a király kísérőit, a statisztákat. A két liturgikus, allegorikus hölgyet, a két angyalt, a Bágyi Balázs vezette dobosokat, a kamarazenekart. Vagyis a Koronázási Ünnepi Játékok több mint kétszáz szereplőjét.

Az igazgató-rendező azzal folytatta, hogy ekkora produkciót még nem állított színpadra, Szegeden sem. Egyelőre a részpróbák következnek, amelyeket időnként akár fárasztónak-unalmasnak érezhetnek az érintettek, de augusztus 12-13-ra már összeállhat az egész. Mégpedig az ország legnagyobb szabadtéri színpadán, amelyet az egykori Nagyboldogasszony-bazilika nyomvonalára építettek. Szikora részletesen ismertette a 80-90 percesre tervezett előadás menetét és látványelemeit. Az elmondottak alapján valóban grandiózus produkció készül, és ennek nagyon fontos részét képezi a színpadi technika, a világítás. Lesz egy hatalmas led-kivetítő a katedrális jelképes kapuzatán, amelyen a részleteket is megmutatják a közönségnek. A fémből készült, emelkedő-süllyedő abroncskorona megvilágítása pedig különleges élményt kínál.

Szikora megjegyezte: továbbra sem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, az előadás a Középkori Romkertben-Nemzeti Emlékhelyen kegyeletsértő lenne. Ő nem temetőt lát a romkertben, és nagyon is tiszteli a holtakat. Ezért arra kért minden szereplőt, hogy a külön erre a célra vásárolt 200 szál virágból egyet-egyet helyezzen el a királyaink földi maradványait őrző osszáriumon, a hat órakor kezdődő első próba előtt.

Így is történt. A szertartásjáték szereplői elhelyezték a virágokat, és a próba is megkezdődött. Amely ezután a bemutatóig folytatódik, naponta 18 órától várhatóan éjfélig, a helyszínen.

Ingyen látogatható a Romkert

A Szent István Király Múzeum tájékoztatása szerint a Középkori Romkert-Nemzeti Emlékhely szeptember 1-ig az ünnepi év kiemelkedő jelentősége miatt mindenki számára ingyenesen látogatható.

Augusztus 10-től 20-ig pedig meghosszabbított nyitva tartási idővel, reggel 9-től este 20 óráig várják az érdeklődőket.

A Koronázási Ünnepi Játékok színpadának építése miatt augusztus 23-ig viszont a Nemzeti Emlékhely területe csak korlátozottan látogatható. A helyszín az építés ideje alatt csak a Várkörút felől közelíthető meg.