Vért vagy plazmát? Ez itt a kérdés!

A plazmaadás annyiban különbözik a véradástól, hogy itt a vérből csak a plazmát veszik ki egy speciális szerkezettel, ami kicentrifugálja a vért. A vérplazma 90 százalékban víz, 8 százaléka azonban olyan értékes fehérje, amelyet a gyógyszeripar életmentő gyógyszerek gyártására használ fel. Például vérzékenység vagy immunhiányos betegségek kezelésére – árulta el a Fejér Megyei Hírlap kérdésére Keresztes László, a Plazma Pont centrum vezetője a székesfehérvári központjuk szerdai megnyitóján. A szakember hangsúlyozta: ezeket a gyógyszereket másból, szintetikus úton nem is lehet előállítani. A Magyarországon adott levett plazmát egy németországi gyárba viszik – hangzott el a megnyitón –, majd pedig az ebből készült gyógyszer visszakerül a magyarországi betegekhez.

– Tehát a véradás és a plazmaadás is életet ment, de teljesen más területen – szögezte le Keresztes László ,akit arról is kérdeztünk, csökkenhet-e a véradók száma egy városban azzal, hogy gyakorlatilag konkurenciaként megjelenik egy plazmavétellel foglalkozó szervezet.

– Tévhit, hogy a véradók száma a plazmaadás lehetőségével csökken, aki ugyanis vérplazmát akar adni, az kötelezően kell, hogy adjon vért is, legalább egy évben egyszer. Tehát automatikusan véradóvá is válik – tudtuk meg, ahogy azt is: vérplazmát egyébként sokkal többször lehet adni, mint vért: összesen 45 alkalommal egy esztendőben.

A saját bevallása szerint a vérellátó szolgálattal jó kapcsolatot ápoló Plazma Pont – ahogy az országban máshol –, úgy Székesfehérváron is arra készül, hogy a saját helyiségükben biztosítanak lehetőséget a véradásra. Kékkőiné Nagy Évát, az Országos Vérellátó Szolgálat koordinációs igazgatóját is kerestük hasonló kérdéseinkkel, de válasz nem érkezett.