Juhok a palotavárosban

Nomen est omen – A név maga az ember. Juhász Imre uram bajuszt visel, a fején kalap, a lábán csizma, a kezében olló. Tiszte pedig a cikta juh nyírásának bemutatása a városi népeknek. Külön is felhívja a figyelmünket: ő bizony nem birkát, hanem juhot nyír!

Juhász Imre nem birkát, juhot nyírt szombaton
Fotó: V. Varga József

Az ötödik Magyar gyapjúfesztivált a Fehérvári Kézművesek Egyesülete jegyezte szombaton a Rác utcában. Kiállítással és kézműves versengéssel, fonással és díszpárnakészítéssel, szakmai előadásokkal és interaktív mesterség-bemutatókkal. Igazi vásári kavalkáddal kicsinek és nagynak egyaránt.

Bekecs és ködmön, suba és szűr – magyarázza kislányának az apuka. A szöszi fruska szaporán bólogat. Nem értem – böki aztán ki szomorúan. Kár bánkódnia, többen már a kolompoknál és a pásztorbotoknál fonalat (hogy stílusosak legyünk) vesztettek.

A fehérvári kötődésű Pásztókai-Szeőke Judit régész Agyagba zárt textilművesség című előadása egy 4000-3500 évvel ezelőtti falu lakóinak műhelytitkaiba és fortélyaiba nyújt bepillantást. Ámulunk és bámulunk. Mint ahogy a fehérvári kézművesek gyapjúból készült míves munkáinak kiállításán.