2017.05.05. 09:25
A kor és a testalkat sem akadály, mindenki megtalálhatja a rá szabott reneszánsz kosztümöt
Káloz - A lányok biztosan, de valószínűleg sok fiú is álmodott már arról, hogy hosszabb-rövidebb időre egy adott kor részese lesz. A reneszánszt Szelessné Csizmadia Márta teszi testközelivé - szó szerint is értve -, a saját maga által készített ruhakölteményekkel.
Az öltöztetéskor kicsit visszakoznak a tinédzser lányok: „Furcsa ez a szín!", „Muszáj a hajamra tenni ezt a fejfedőt?", „Csak pár hajszálam hadd látszódjon a fedő alól!" - érkeznek a válogatott kérések, kérdések. Szelessné Csizmadia Márta hol enged nekik, hol pedig türelmesen elmagyarázza a fiataloknak, miért is teszi azt, amit: a reneszánsz kornak is megvoltak a maga előírásai a lányok és a férfiak öltözetét tekintve egyaránt.
- Az elején csak pár darabbal terveztem, hogy legyen néhány saját készítésű reneszánsz ruhám - meséli Márta, majd hozzáteszi: - Aztán annyira megtetszett ez az egész, hogy azóta sem tudom abbahagyni. Mára százötven ruhát készítettem - az egész világot fel tudnám öltöztetni! - mondja nevetve.
Szelessné Csizmadia Márta fenti képünkön a jövőben kerekesszékes mozgássérülteknek is készítene ruhákat, hogy valóban bárki számára elérhetők legyenek az öltözetei.
A kosztümök személyre szabottak: nem számít sem a kor, sem a testalkat. A ruhák többsége a reneszánszt idézi, de néhány a honfoglalás időszakához és nagyjából egy tucat a reformkorhoz köthető. - A reneszánsz ruhák nagy előnye, hogy mivel nincsen alsószoknyájuk, könnyebb elkészíteni őket. Persze az sem utolsó szempont, hogy szerintem ez a legszebb kor: maguk a ruhák is jobban tetszenek, mint mondjuk a barokk öltözete - részletezi. A beszélgetésből az is kiderült, hogy nemcsak Márta, de a testvére is hasonló vállalkozásra adta a fejét. - A bátyám a reneszánszra jellemző fegyvereket (például nyilakat, buzogányokat) készített, így a ruhát is ehhez a korhoz terveztem - mesél a korválasztásról.
A kálozi diákok jól szemléltetik a képeken: a kor, nem, testalkat már most sem képez akadályt Fotó: Szanyi-Nagy Judit
A ruhákat Pécstől Budapestig több helyre, kiállításokra és interaktív történelemórára is elvitték már. Bár volt rá példa, hogy a jelmezeket ők is belecsempészték a tanításba, mégis inkább más szemléltetőeszközöket használnak, mert nem akarják, hogy vita legyen abból, ki vehet fel ruhát és ki nem. - Volt olyan helyszín, ahol szinte mind a százötven darabot kiadtuk. A bordó, lila és rózsaszín ruhák nagyon népszerűek, ez utóbbit leginkább a kislányok kedvelik. Sokféle színben készítettem már ruhát, eddig egyedül a türkizkék volt az, amire külön rákérdeztek, és nem volt belőle - részletezi.
Az ötlet a most beöltözött lányoknak is tetszett, ők is kedvelik a türkizkéket. S hol kimondva, hol kimondatlanul az is látszódott, hogy a ruhadarabokat is megszerették: szabadon mozogtak bennük, érdeklődtek a kor játékai iránt, a szünetben pedig diáktársaiknak mutogatták a teljes öltözéket. - Ezért nagy szerelmem az öltöztetés: számomra is egy csoda átélni, ahogy egymásra néznek így az emberek - mondja Márta.
