Kísérleteznek a gyerekekkel? - Újdonság, összegyúrt tárgyakból

Ahogyan arról már beszámoltunk, az idén a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lettek. De ez nem puszta névváltozás!

Azok, akik szakgimnáziumba járnak, mostantól új kerettanterv, más órafelosztás szerint tanulnak, mert képzésükben több lesz a választott ágazathoz kapcsolódó szakmai tartalom. Tanulmányaik végén érettségi bizonyítványt és ezzel egy időben OKJ-s szakmai végzettséget tanúsító bizonyítványt is kapnak - nyilatkozta lapunknak a tanév indulásakor Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum vezetője, aki a teljesen új, komplex természettudományos tárgy tanításával kapcsolatban azt mondta: a szakmai előkészítő munka során született dokumentumok jó ideje elérhetőek, a tanári segédanyag pedig most készül hozzá, elérhető az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) honlapján.

A gimnáziumokban szerencsére még fontosnak tartják a természettudományos ismereteket. Képünk a Teleki gimnáziumban készült ahol a tehetséggondozásra is ügyelnek. Középen Molnár Janka Sára, a Teleki Tudományos Diákkör elnöke, tehetséges diáktársaival Fotó: Molnár Artúr

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke viszont a PSZ fehérvári tanévnyitó konzultációján azt mondta, úgy érzi, a szakképzési rendszer átalakításának főleg a természettudományi tárgyak estek áldozatul:

- Egy efféle tantárgy bevezetése nem az ördögtől való, ha az a cél, hogy az összefüggéseket is feltárják. De az új tárgy bevezetését nem készítették elő. A kerettantervek későn jelentek meg: holott annak alapján kell az intézmény helyi tantervét elkészíteni, és az sem kétperces feladat. A legfőbb gond, hogy az új természettudományi tárgyhoz nincs tankönyv, márpedig az igen fontos segédeszköz. Közben azt halljuk, hogy nyitottak egy webes felületet, amelyen a tanárok menet közben megosztják a tapasztalataikat - hát ez nem sokat ér - mondta Gallóné. - A PSZ ezért már tavasszal kérte, hogy halasszák el a tantárgy bevezetését. De erre nem voltak hajlandóak.

Az iskolák és a tanárok teszik a dolgukat. A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban a művészeti képzést érinti a komplex természettudományos tárgy bevezetése. Szászi József, az iskola földrajz-biológia szakos pedagógusa azt mondta: tankönyv hiányában a diákok az órán leadott, illetve - ha otthon hozzáférnek - az interneten elérhető anyagokból tudnak készülni.

Galló Istvánné szerint az új tárgy nem az ördögtől való

- A tantárgyfelosztás augusztusban készült el, s kiderült: a mi iskolánkban be tudjuk vezetni és le tudjuk fedni a tárgy oktatását, egy másik, kémia-fizika szakos pedagógussal - mondta Szászi József, hozzátéve: nem tudja, a többi érintett iskolában vajon lesz-e elég szakos tanár. A komplex természettudományos tárgyat négy tantárgyból - fizika, kémia, biológia, földrajz - gyúrták össze , így nem születhetett önálló, új tantárgy. Pedig ez hasznos lett volna, de csak megfelelően előkészített és egyeztetett munka után - fogalmazott Szászi József. Ám kollégájával mindent megtesznek, hogy a követelményeknek megfelelően oktassanak - heti három tanórában, a 9. évfolyamon.

Az előkészítés hiányát említette Mihályi Gyula is, aki a PSZ fehérvári szervezetében a középiskolai pedagógusokat képviseli, és aki - ugyan gimnáziumban tanít - fizika szakosként is ismeri a gondokat:

- Hosszú időt kell ahhoz is, hogy egy-egy tantárgy megújuljon - mondta. - Amikor a 80-as években a fizikát modernizálták, tanúja voltam a folyamatnak. Évekbe telt, míg kidolgozták az ismeretek átadásának, szemléltetésének új módszereit, eszközeit. És nem új tantárgyról volt szó, csak a fizika korszerűbb oktatásáról - mondta Mihályi Gyula, aki szerint egy komplex tárgy bevezetése más szemléletet igényel. Először az alapfogalmakat kell tisztázni, és aztán ezekre építve lehet egy-egy témáról - például az időjárásról - beszélni, annak biológiai, földrajzi, fizikai aspektusát vizsgálni. De a tanárképzés sem igazodik ehhez. Márpedig a tanárok felkészítése alapvető volna.

Mihályi Gyula szerint már elkezdődött a tanárok vándorlása

Azt sem tudni, hány tanárra lesz majd szükség. Igaz, teszi hozzá, közben hiány is mutatkozik: nem megoldott a nyugdíj előtt álló biológia, fizika és kémiaszakosok utánpótlása . Mindenesetre Mihályi Gyula szerint már most elindult egy lassú vándorlás: a természettudományokat oktató tanárok a gimnáziumokban helyezkednek el...

A legnagyobb problémát Galló Istvánné és Mihályi Gyula is abban látja, hogy a természettudományos órák száma a szakgimnáziumokban a felére csökken. A 9. osztályban alapozásként komplex természettudományos ismereteket tanulnak, azután pedig pedig ki-ki olyan tárgyat, ami a szakmacsoporthoz közel áll: az egészségügyiben biológiát, a közgazdaságiban földrajzot, a műszaki jellegű szakgimnáziumban fizikát.

És mi történik, ha a diák, aki 14 évesen közgazdasági szakgimnáziumba jelentkezett, később mégis inkább orvos lenne?

- Ez a szakképzési rendszer ezt aligha teszi lehetővé - mondta Gallóné. - Pedig az elmúlt évtizedekben kiderült: egy embernek az élete során többször kell tudnia váltani. Ehhez jó alapok kellenek: a készségek képességek fejlesztéséhez fontos eszközként szolgálnak a közismereti tárgyak. Félő, hogy a szakgimnáziumok csak a szakmai továbblépéshez adnak lehetőséget. Persze semmit sem lehet még tudni, mert itt csak kísérleteznek a gyerekekkel...