Kötelezővé teszik a lakókat sokszor összeugrasztó költségmegosztókat?

Egy 2012-ben elfogadott uniós irányelv szerint azokban a távfűtött épületekben, ahol az egyedi fogyasztásmérők használata nem kivitelezhető, a fűtés mérésére fűtési költségosztókat kell alkalmazni 2016 december 31-től. Ez csak egy irányelv, ahhoz, hogy a gyakorlatban is működjön, először egy erre vonatkozó hazai rendeletet kell megalkotni. Nos, el is készült az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, ám abban mégcsak a költségmegosztó szó sem szerepel.

Bő egy év van hátra a már említett 2016 végi határidőig, így nincsenek egyszerű helyzetben a közös képviselők, szorgalmazzák-e a költségmegosztók felszerelését, különösen annak tudatában, hogy Fehérváron is több lakóközösség döntött úgy, a fűtésszámlák közti óriási különbségek miatt kialakult indulatok csillapítása érdekében nem veszik figyelembe a költségosztó adatait, hanem továbbra is légköbméter alapon osztják el a fizetendőt.

A spórolásra mindenképpen ösztönöz a költségmegosztó, ám több olyan épület is van, ahol a fűtésdíjak közti tetemes különbségek miatt úgy döntöttek, maradnak a légköbméter alapú elszámolásnál.

– Az energiahatékonysági törvény valóban nem tér ki a költségmegosztók kérdésére, ám a központi fűtésről és melegvízszolgáltatásról szóló törvénybe bekerült egy passzus, miszerint az üzembentartó köteles a fűtés, valamint a melegvíz elszámolására épületrészenként hiteles fogyasztásmérő vagy költségmegosztó felszereléséről gondoskodni – mondta a Fejér Megyei Hírlap megkeresésére Tófalvi György, az ország legtöbb költségmegosztóját üzemeltető Techem Kft. ügyvezetője. Mint felhívta a figyelmet, a távhőtörvény is módosult, eszerint viszont csak új csatlakozás esetén, vagy akkor kell költségmegosztót felszerelni, ha az adott ház jelentős energetikai felújítást valósít meg. Ez a két módosítás tehát elég nehezen értelmezhető helyzetet teremtett, véleménye szerint célszerű lenne, ha a magyar szabályozás közeledne az EU-s irányelvhez.

Mindezek alapján azonban továbbra sem egyértelmű a helyzet, hiszen a 2016 december végi határidő sehol nem szerepel a hazai rendeletekben, ráadásul a hátralévő bő egy év technikailag sem lenne elegendő arra, hogy a nagyjából négyszázezer, ilyen készülékkel még nem felszerelt lakás mindegyikébe bekerüljön a költségmegosztó. Könnyen lehet tehát, hogy még évekig nem lesz kötelező hazánkban ez a készülék. A kérdés csak az, nem indít-e emiatt kötelezettségszegési eljárást ellenünk az EU.