Engels kegyelmet kaphatna - Új utcanevek Fejér megyében

Ságvári Endréből Radnóti Miklós, Tanácsházból Saint-Maximin, Sallai Istvánból Szent István, Rózsa Ferencből nemes egyszerűséggel Rózsa lesz júliustól, miután országszerte több mint ezer utcát, teret keresztelnek át az önkormányzatok, hogy egy törvényi szabályozásnak engedve – legalábbis látványban – végképp eltöröljék az önkényuralmi maradványokat. Ebben akadémiai állásfoglalás segíti a települések vezetőit, ha kétségeik lennének – bár a MTA állásfoglalása sem egyértelmű, Marxot például nem javasolják, Engels ellen azonban nincs önkényuralmi kifogásuk. A róla elnevezett utcákat ennek ellenére valószínűleg mégis lecserélik majd az önkormányzatok.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (13. § (2) a és b pontja) kimondja, hogy közterület (illetve közintézmény) „nem viselheti sem olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, illetve olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét sem tartalmazhatja, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.” Ennek megfelelően 2011 után, de már előtte is számos településen változtak a kifogásolt utcanevek, ám volt, ahol a lakosság tiltakozására mégis maradtak az Úttörő, vagy Ságvári Endre utcák. A megszokott közterület elnevezésekhez ragaszkodók azzal érveltek, macerás lenne valamennyi okmányukat újra elkészíttetni a változás miatt.

Tóth József, Nagylók polgármestere a település utcaneveit mutató táblákkal – korábban. Fotó: Koppán Viktor

Perkátán 1991-ben, 2005-ben és 2013-ban is megpróbálkozott az átnevezéssel a képviselő-testület, a javaslatokat kétszer leszavazta a lakosság, harmadszor a közelgő választások miatt nem tudták lefolytatni. Ám 2013 tavaszától fent volt az a szavazás az önkormányzati honlapon, amely több lehetséges megoldást ajánlott fel a helyieknek: voksolhattak történelmi személyekre, a faluban régen használatban lévő nevekre, de akár virágokra, vagy mezőgazdasági eszközökre is. Perkátán tucatnál több utcát kell most átnevezni, igazodva a már el nem odázható kötelezettséghez. A testület csütörtöki ülésén fogadta el az új elnevezéseket, az előzőekhez képest némi módosítással.

Nem lett Szent Imre ugyanis az eddigi Lenin utca – az itt élők aláírásgyűjtéssel megerősítve Fehérvárira keresztelték, a földrajzi irányt véve alapul. A Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban kelt állásfoglalásában még „használhatónak, ámde aggályosnak” feltüntetett Marx Károlynak azonban „mennie” kell, helyette július 1-jétől – szintén lakossági javaslatra – Mária utcába jár majd a postás. A perkátai Engels utca neve megmaradhatna ugyan – egy kissé érthetetlen akadémiai véleményezés szerint ez ugyanis nem szorosan önkényuralmi jellegű –, mégis változik: Kisbácsra.

– A lakosok egyszerűen és költségmentesen, ráadásul a helyi hivatalban megváltoztathatják irataikban ezt, az ebben az utcában működő két vállalkozás ügyvédi költségeit pedig átvállalja az önkormányzat – tájékoztatott Somogyi Balázs polgármester, a most Pekingre változó Tanácsköztársaság utcáról elmondva: hosszú évek óta gyümölcsöző testvértelepülési kapcsolatuk van a kétmilliós Peking egyik negyedmillió lakost számláló városrészével, ám annak neve magyarul nehezen kiejthető, így maradtak a kínai fővárosnál, ahonnan idén augusztusban is érkezik egy delegáció, tovább ápolandó a Perkáta-Peking kapcsolatokat.

Seregélyesen viszont nem akart szabadulni a képviselő-testület és a falu az Úttörő utca nevétől, ám döntésük ellen a Kormányhivatal törvényességi felhívással élt, így az utca nevét Gárdonyi Gézára változtatják július 1-től.

Az MTA állásfoglalása szerint egyébként Puskin, Makarenko és József Attila továbbra is szalonképes, Micsurin még elfogadható, ám Károlyi Mihály, Ságvári Endre, Gorkij és Majakovszkij végleg eltűnik a magyarországi utcanév-táblákról.