A család kriptája imahely lesz

Ezt a Szent György napra hazalátogató Sybill de Mola mondta, az ősi család azon utolsó leszármazottja, aki még Iszkaszentgyörgyön nevelkedett. A gondolat, hogy a grófi kriptából imádságos hely legyen, nem újkeletű. Gáll Attila polgármester, aki református lelkész is egyben, sokáig barátkozott az elképzeléssel:

A ma romos családi sírboltkápolna 1824-ben készült el. FOTÓ: KOPPÁN VIKTOR

– A jelenleg Olaszországban élő Sybill de Mola bárónő Pappenheim Sigfid és Károlyi Erzsébet unokája, tizennyolc éves koráig élt a kastélyban, gyakran visszalátogat Iszkaszentgyörgyre, a család egykori kastélyába. Egyik látogatása alkalmával keresett meg azzal, hogy egy ökumenikus imahely méltó funkciót adna az 1824-ben épült sírboltkápolnának. A bárónő elmondta, az ő családja római katolikus, de a Pappenheimeknek van evangélikus águk is, ezért jutott erre a gondolatra. Én kezdetben idegenkedtem ettől, hiszen a faluban van katolikus és református templom is. A fordulatot az jelentette, amikor felfedeztük, hogy 1601-ben a török ellen Székesfehérvár felszabadításáért vívott csata döntő ütközete itt volt Iszkaszentgyörgyön. Valószínűsíthetően éppen a mai grófi kripta és katolikus templom környékén lehetett az a jelenet, amikor Nádasdy Ferenc megütközött a törökökkel, és amit Wathay Ferenc énekes könyvében is leírt. Úgy gondoljuk, ugyanez a jelenet van megfestve a sárvári Nádasdy-vár dísztermében is. Ennek kapcsán gondolkodtunk el, hogy a család kérésének aktualitását éppen az adhatja, hogy egyben emléket állítanánk ennek a csatának, amelyben felekezeti különbözőségek nélkül tudtak együtt harcolni a keresztények, keresztyének a muszlim csapatok ellen.

A Pappenheim-Bajzáth kripta jelenleg rendkívül méltatlan állapotban van. Tulajdonosa az önkormányzat, az elmúlt harminc évben állagmegóvásra sem tellett, ajtaját csak rendkívüli alkalmakkor nyitják meg. Falai repedezettek, a legnagyobb munka rajta a tetőszerkezet teljes felújítása, mert jelenleg beázik az épület. A temetőkert is ápolásra vár, ahol a család kedves barátai, rokonai nyugszanak, de ide temették a kastély arra érdemes szolgálóit is: dadákat, komornákat, szakácsnőket, kulcsárokat. Újra kell építeni a kerítést, és az új funkcióhoz mosdót kialakítani. A munkához szükséges forrást a falu vezetői pályázatokból kívánják előteremteni, bár Gáll Attila tudomása szerint a család is el kezdett gyűjteni. A polgármester szerint abból a személyesebb feladatokat kellene elvégezni, többek között a sírköveket megújítani. Gáll Attila csak hallomásból ismeri a II. világháború pusztításából eredő károkat. Az idősebbek azt mesélik, az orosz katonák kincsek után kutatva feldúlták az altemplomban eltemetettek sírjait, csontjaikat szétszórták. Rövidesen megnyitják Sybill bárónő jelenlétében az altemplomot, és felmérik a tennivalókat.

– Legyen az is a család feladata – mondta Gáll Attila -, hogy az általuk gyűjtött pénzből a megbolygatott sírokat rendezik, hadd nyugodjanak végre tisztességben az őseik.

A munka elkezdődött. Az épület felújításának tervei elkészültek, és ha minden az elképzelések szerint halad, jövő októberre régi pompájában megtörténhet az imádságos hely újraszentelése.