Vadászható állattá tették a nyári lúdat

A hiedelemmel szemben a ludak nem tesznek kárt a vetésben

Megyénkben a Velencei-tó, illetve a Dinnyési Fertő és környéke az ország egyik leggazdagabb vízi madárvilágával büszkélkedhet. Kócsagok, gémek, ludak költenek a tó körüli nádasok védelmében: utóbbiak egyike a nyári lúd, amely a nemrégiben elfogadott törvénymódosítással a védett élőlények közül átlépett a vadászhatóak közé.

- A védett madarak között is kiemelt helye volt a nyári lúdnak, hiszen a legnagyobb termetű európai vadlúdról beszélünk, amely hazánkban szerencsére több helyen is költ. Az elmúlt években végre azzal büszkélkedhettünk, hogy állományai nem mutattak csökkenést. Már csak a vörös rókák és az illegális vadászok veszélyeztették. A madár túlszaporodásától azonban még így sem kellett tartani: a vadászhatóvá tételnek egészen más okai vannak - tudjuk meg Fenyvesi Lászlótól, a Dinnyési Fertő környezeti nevelőjétől.

- Sajnos a vadludakkal kapcsolatban van egy komoly tévhit: a gazdák úgy vélik, mezőgazdasági károkozók. Csakhogy, amikor a lúd a vetésre megy, egy kicsit meglegeli a friss hajtásokat, miközben trágyázza a földet, az eredmény épp az ellenkezője annak, amit sokan állítanak magyarázza Fenyvesi. Hozzáteszi, igaz, hogy azokon a területeken, amelyek közel esnek a ludak költőhelyéhez, első ránézésre tényleg pusztításnak tűnik, amikor tíz-tizenötezer vadlúd egyszerre legeli le a termést, ám kiderül, a Dinnyési Fertő-közeli szántókon több ízben is végeztek erre irányuló felmérést, amelyeknek az lett az eredménye, hogy a legelt termés jobb lett.

Azzal, hogy a nyári lúdra már lehet lőni, védett madarak kerültek veszélybe. Nem könnyű röptében felismerni, nyári lúd van-e a célban...

- Előfordult, hogy vadlúd helyett túzok pottyant le, ami fokozottan védett. De a ludak között is vannak kipusztulás szélén álló fajok, a vörösnyakú lúd, vagy a kis lilik: utóbbinak a hazai állománya csupán néhány száz példány.