Az élet és a bor igazsága, Pánczél József szemével

Pánczél József 3 gyerekes családapa. Főállású munkahelye mellett borszakértőként borversenyeken bírál, emellett szőlész, és borász is. A legutóbbi esztendőben az ország legjobb fehér borát produkálta, győztes szürkebarátja a Szent István Emlékév bora lett. Barátságos, intelligens embernek ismerik. Ma. De milyen volt gyerekként?

-Nagyon szerettem kint lenni a természetben, a kihágásaim is abból adódtak, hogy időnként eljártunk csavarogni úgy, hogy nem mindig tudtak erről a szülők. Emellett nagyon lekötöttek a kajak edzések a Velencei-tavon, hiszen mindennap mentünk a vízre. Középiskolásként már atletizáltam, de szerencsére ekkor is a szabadban tölthettem az időmnek a jelentős részét.

Pánczél József sikerét elismerte a város akkor, amikor övé lett az ország legjobb fehér bora (Fotó: Nagy Norbert)

- Minden gyerek egyszer világgá akar menni. Te is nekiindultál?

- Már nem emlékszem arra, hogy lett volna valaha is ilyen indíttatásom, nehéz elhatározásom.

- Rendőr főtiszt édesapád szigorú volt otthon?

- Rend volt otthon, ebben nőttünk fel. Ezt apa megkövetelte, de nagyon igyekezett megadni mindent nekünk, gyerekeknek.

- Három tündéri, de mozgékony gyerekednek mit adsz tovább a hajdan kapott szülői intelmekből?

- Mindenképpen a becsület és a tisztesség fontosságát. Ezt hoztam magammal, így ezt is akarom tovább adni. Édesanyám Székelyföldön nevelkedett, ott mások az értékrendek, s ez jelentősen befolyásolta a gyermek, majd az iskolás éveimet.

- Mi fogott meg gyermekként, majd felnőttként Székelyföldön?

- A természet közelsége, rendje, az azzal való azonosulás. Az emberek őszintesége. A szívből jövő életszeretet, tenni akarás még a nehéz időkben is. És persze a hit.

- Magyarországon ma az emberek természetes lények, vagy a társadalom által irányítottak? Persze nem politikai értelemben .

- Születésünkkor ösztöneink által irányított lényként jövünk a világra. Később belekerülünk a társadalmi közegbe, ami jelentősen befolyásolja a felnőtté válásunkat. Már gyerekként meghatározó az a közeg - elsősorban a család - amiben felnövünk, de később az iskolai tanulmányok is jócskán befolyásolják a gondolkozásunkat.

- Mit szeretnél, mit vigyenek magukkal a gyermekeid a családotokból?

- Azt, hogy bármihez is fognak, érezzék magukat jól ott, ahol vannak, és amit csinálnak, azt szívből szeressék.

- A sokirányú elfoglaltságaidat bírja a feleséged?

- Ilyennek ismert meg, ezt az életet éltem. Elfogadta, néha inkább azt furcsállja, ha van egy szabad félóránk. De persze sietve gondoskodunk arról, hogy az se legyen teljesen szabad ...

- Hogy kerültél kapcsolatba a szőlővel?

- Előbb a borral ismerkedtem meg. Olyan 15, 16 éves koromban kezdtem borkóstolókra járni, 20 évesen már bíráltam. Édesapámnak volt szőlője, tudtam, a jó bor alapja a jó szőlő. Nehéz, alázatos munka, de ma már nem képzelhető el e nélkül a napom.

- Tudjuk: borban az igazság. De mi a te igazságod?

-  Még nem vagyok annyira bölcs, hogy erre válaszoljak. Beszélgessünk 40 év múlva, és akkor elmondom .

- Ezek szerint számodra nincs igazság?

- De van! Azt gondolom, örökké keresni kell az igazságot, hinni abban, hogy egyszer megtaláljuk! Nem mindig hisszük el, hogy amit kimért ránk a sors, azt igazságosan tette. De előbb-utóbb kiderül az ok, és az okozat összefüggése, hogy mi, miért történt úgy, ahogy történt. Hogy mi volt igazságos vagy sem, azt kinek, kinek magának kell eldöntenie, elfogadnia. A bor igazsága? Az meg ott van a palackban...