Erdős-sztorik, Kőrösi-mesék

Uppsz. ütős! Nagggyon ott van! Szeretem. dupla piros pont. Hígfos, mint a másik volt. ... ez durva, jajj... Én csak ámulok... na, most elbőgtem magam. jajistenem. wow. Ez rohadt jó, itt reppelek a 8-as busz megállójában! Azt a betyár mindenségit! Mit kompenzálsz, kis mesüge? Hogyezmekkora. a szerző hiphop mc? loptam, nem baj? Szerintem ráérzett. Komcsimutyi! Ez már kellett...VÉGRE LEVEGŐ!

A fentieket Erdős Virág versei kapcsán vetették számítógépre a hozzászólók, bekerülhettek a Könyvhétre megjelent kötet, az Ezt is el fülszövegébe. Korszellemet mintáznak ezek is, miként Erdős Virág szinte mantrázható, de barlangmély társadalmi mondanivalójú versszövegei. A szerzővel a Study könyvesboltban Czinki Ferenc író, kritikus beszélgetett arról (is), milyen fogadtatása volt a Ha majd minden Kisbalázsnak bealszik az anyukája... kezdetű versnek és társainak.

Erdős Virág (Fotó: Nagy Norbert)

Ebből a könyvből teljesen kiölted a romantikát. Tudatosan? - szólt a kérdések egyike.

- Nem volt időm gondolkodni ezen, mert a kötetben lévő versek nagyjából egy év termései. Lazábban kezeltem ezt a dolgot, nem akartam annyira tudatos lenni most, 23-szor átgondolni, mi kerüljön bele és mi ne - válaszolta Erdős, aki egyébként ha lehet, saját maga szereti felolvasni a közönségnek ezeket a szövegeket, mert azt vallja, egy vers életének az is fontos pillanata, amikor a szerzője fennhangon olvasva átadja. Nem mellesleg a szerzői hitelesség legjobb megerősítése is ez. Ezért természetesen a találkozón hangzottak el részletek az Ezt is el-ből, s tényleg működött a dolog: egyik-másik szöveg nyílt színi tapsot kapott a könyvesboltban ücsörgő érdeklődőktől.

Tágabb fizikai térben beszélhetett újonnan megjelent legutóbbi könyvéről Kőrösi Zoltán, akit a könyvheti programban a színpadon kérdeztem a Magyarka című regény megszületéséről. Kőrösi kicsit ironikus és témakerülgető volt ezen a délutánon, a végén elárulta, miért: a könyvben megrajzolt nőalak, az igazi, hús-vér Magyarka is hallgatta a beszélgetést. A történet három generáción keresztül követi egy család életét, a 20. század elejétől az utóbbi évekig - s az olvasó számára gyakorlatilag tovább gondolhatóan.

Kőris Zoltán (Fotó: Nagy Norbert)

A családot a nők működtetik, az erős nőalakok közötti konfrontációk, a végigvonuló szeretetlenség motívuma domborodik ki leginkább a felcseperedő lányok sorsában. Az író előtt egy e-mail levélváltásban rajzolódott ki későbbi főhőse, aki azzal kereste meg egy közösségi oldalon, hogy osztálytársak voltak, s el szeretné mondani az életét. A valóság természetesen árnyalt, s át-meg átszövi Kőrösinek Székesfehérvárhoz fűződő ezernyi emléke, az itt töltött gimnáziumi évek hangulata, a zánkai táborozások nosztalgiája és a KISZ- élet kötelező nyűgje.

Regénybeli alakjai sajátos kortragikumot hordoznak magukban - ha túl is élik a világháborúkat, az ötvenes évek szűkre szabott keresztmetszetű életét, vagy a család széthullását -, privát elmagányosodásuk és megkeseredésük elkerülhetetlen. Kőrösi regénye ilyenformán egyfajta felismerés - rádöbbenésünk arra, hogyan marhatja szét legfontosabbnak tartott kapcsolatainkat a makacs hallgatás és az egyéni konokság.