Bizakodó gabonabecslés - szakmai nap, fajtabemutató

Évről évre nagy érdeklődéssel tartják meg Martonvásáron az éves összegzést, s adnak előrejelzést a gabona- és kukoricaszektor szereplőinek június elején. Három napon át invitálják az érintetteteket az előadásokra és a szántóföldi szemlére, hogy mindenki kényelmesen elférjen az intézet parkjának szívében található szigeten.

Fotók: Vécsy Attila

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (MTA ATK MI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) nevében Bedő Zoltán igazgató köszöntötte a résztvevőket, a büszkeségre okot adó sikerekről pedig kutató munkatársai szóltak. Európa első hibridkukoricáját 60 éve állították elő Martonvásáron, Pap Endre nemesítő vezetésével, számolt be a rendkívüli eredményről Marton L. Csaba tudományos osztályvezető. Akkor Franciaországot is megelőzve mi voltunk a hibrid-kukorica vetőmag első számú exportőre a kontinensen! Martonvásár ma is jelentős tudományos műhely, újabb és újabb búzafajtákat állítanak elő az agrárium, a kereskedelem és a felhasználók igénye szerint.

Bizakodva szólt a kalászosok várható terméséről Vancsura József, a GOSZ elnöke. Az őszi árpa az ötévi átlagnál is nagyobb hozamot ígér, a búza a tavalyi négymillió tonnához képest legalább ötmillió tonnát ígér országosan. Az EU termésátlagaihoz képest a sor végén szerepelünk, ám a magyar búza jó minőségű, s bőven marad belőle exportra a hazai igények kielégítése után. Az árat az olajár, valamint a kereslet-kínálat erősen befolyásolja, az orosz, az ukrán és a kazahsztáni termés az utolsó pillanatban is módosíthat a kialakult árfolyamokon, mondta el a szakember. A Pannon búza nehezebben jut el a vevőkhöz, erőteljes marketing kampányt kell folytatnunk a jó portékánk érdekében, hangzott a vélemény.

Hazánkban egymillió 95 ezer hektár a búza vetésterülete, tavaly egymillió 51 ezer hektár volt. Hektáronként átlagosan 4,6 tonna termést várnak – de ennél jóval magasabb hozam a következő évek célja, hangsúlyozta Vancsura József.

Az elmúlt három évben állami elismerést kapott tizenhat új martonvásári kalászos gabonafajta, a termelőknek nem könnyű választani a minőségi kínálatból. Prémium, javító, malmi, magas sikértartalmú búzafajtákat kísérleteznek ki a kutatóintézetben, egyre újabbakat, aszerint, hogy mire kívánják majd használni a lisztet. Magyarországon a bőség zavara jellemzi a fajtakört, 240 féléből válogathatnak, s ebből 95-féle államilag is elismert. Az utóbbiakat vessék el, figyelmeztette a gazdálkodókat Láng László tudományos kutató. A martonvásári búzák beszédes neveket viselnek: Mv Kikelet, Kokárda, Pengő, Csárdás. A népszerű Mv Subát még tíz országban termesztik az ottani malmok kérésére. Sikerült betörni Angliába is, az Mv Karizma és Toldi fajták vetőmagjait a szigetországban elvetették tavaly ősszel. Az 50-es években szintén hazánkban, Martonvásáron kezdődött el a tritikálé nemesítése, ami ismét aktuális, az egészséges táplálkozás jegyében. A búza-rozs keresztezésű gabona rostanyag-tartalma miatt tart számot érdeklődésre.

A NAK programjáról Kis Miklós országos alelnök tájékoztatott, kisebb adminisztrációt és széles körű szolgáltatást ígérve. A szabadföldi bemutató mindig kedvelt része a szakmai napnak Martonvásáron. Ezúttal is tisztelettel és szeretettel szemléztek az agrárszakemberek a napsütötte határban a kísérleti táblák között.