Csillaghullás borult időben - új kártyajáték

A hullócsillagok valójában apró porszemek, melyeket többnyire üstökösök szórtak szét a világűrben. Az „égi hulladék” felhőket (rajokat) alkotva kering tovább a Nap körül. Bolygónk időnként áthalad egy-egy ilyen meteorfelhőn, melynek részecskéi a légkörben egyszerűen elégnek. Közben felhevítik a levegő részecskéit is, mi az így keletkező fénycsíkot látjuk hullócsillagként.

Ha a meteorokat csillagtérképre rajzoljuk, azt tapasztaljuk, hogy egy pontból, az ún. radiánsból látszanak kiindulni. A raj annak a csillagképnek a nevét viseli, melyben a radiáns található. Az augusztusi hullócsillagok például a Perseida nevet viselik, mivel a Perseus csillagképből látszanak kiindulni. A meteorok megfigyelését főleg amatőrcsillagászok végzik. Ehhez ugyanis elég az emberi szem, illetve az, hogy az észlelő ismerje a csillagos eget. Az észlelők egy-egy égterületet figyelnek folyamatosan, rögzítik a meteorok számát, égi pozícióját, fényességét és más fontos tulajdonságait, majd az adatokat összegyűjtve és feldolgozva elküldik a megfelelő központokba. A szakcsillagászok számára nélkülözhetetlen ez a segítség.

A fehérvári csillagda néhány tagja kitalált egy kártyajátékot, mellyel borult időben is lehet „meteorozni.” Ezt már be is mutatták (Fotó: TELAPO archívum)

A fehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló szakkörösei több mint 25 éve minden nyáron észlelőtábort tartanak, ami jó összetartó erő a közösség számára, a kevésbé tapasztaltabbak jobban megismerhetik a csillagos eget, és természetesen a fent leírt megfigyelési tevékenységet is végzik.

Az észlelés legnagyobb ellensége a borult ég. Egy ilyen alkalommal fogalmazódott meg a kívánság, hogy „de jó lenne meteorozni esőben is”.  Mit lehet ilyenkor tenni? Néhányan elkezdtek gondolkodni a megoldáson, végül a kártya jutott eszükbe. Kártyázni szoktak ugyanis, amikor nem lehet észlelni. A játék fejlesztését Kötél László csillagász vezetésével – aki szintén tagja a fehérvári csillagdának – a szakkörösök végezték. Főként Stefanovszky Roland és Zimmermann Gyula, a grafikai fejlesztés pedig Herczeg Tímea érdeme.

- Célunk a meteorozás megismertetése az érdeklődőkkel, szórakoztató módon – mesélte Kötél László a budapesti találkozón. - A mi játékunk első látásra a hagyományos kártyajátékokhoz képest bonyolultabbnak tűnik, de a valódi észlelésnél is több mindenre kell figyelni. Igyekeztünk a meteorozás menetét minél jobban visszaadni, úgy, hogy közben élvezhető maradjon maga a játék is. Ennek tükrében szerepelnek olyan kártyalapok is a pakliban, amelyek az észlelőtáborok humoros tapasztalataiból származnak. Ezek adják a játék lendületét. A többi kártyalap, ami inkább az ismeretterjesztés részéhez tartozik, hűen ábrázolja a meteorozással kapcsolatos problémákat. A kettőt vegyítve úgy gondoltuk, hogy elértük azt az egészséges versenyszellemet, amit időnként a meteorozás során is tapasztalunk. A korábbi próbajátékok szakkörösökkel történtek. Itt a rendezvényen az volt a cél, hogy laikusok teszteljék, és elmondják a véleményüket. Szerencsére pozitív visszajelzéseket kaptunk. A tervek szerint a következő verziókban már nem csak az égtájakat és néhány szakkifejezést ismerhetnek meg a játékosok, hanem a csillagképeket, meteorrajokat. Ilyen fajta ismeretterjesztés eddigi ismereteink szerint még nem volt Magyarországon.