Gondok a büdzsével - kilátások Fejérben

A móri járás polgármesterei által szolgáltatott adatok alapján állított össze az idei költségvetési kilátásokkal kapcsolatban  anyagot Kincsesbánya elöljárója, Bajkai János. A tisztánlátást célzó dokumentum tizenegy települést ölel fel; Mór direkt kimaradt,  mivel a város, ahol igen jelentős az iparűzési adóbevétel, torzítaná a képet.

Fontos változás az önkormányzatok finanszírozása szempontjából, hogy az  idei esztendőtől   életbe lépett a feladatfinanszírozás rendszere, ami azt jelenti: a pénz, amit a települések kapnak az államtól, minden esetben meg van címkézve, azaz adott célra  - és csak arra  - költhető.  Ez nem is lenne baj  - jegyezte meg Bajkai János -,  csakhogy az egyes feladatok ellátására  adott állami források nem mindig elegendőek, megfelelő nagyságú  iparűzési adóbevétel pedig a pótlásra nem mindenhol áll  rendelkezésre.

Bajkai János szerint a kistelepülések közös önkormányzati hivatalainál alultervezettek a létszámok (Fotó: B. Kiss László)

Probléma, hogy míg a 3000 lélekszám alatti településeknek nem kell hozzájárulniuk az állam által átvett iskola   működtetéséhez, az ennél nagyobb településeknek már igen. Sarkosan fogalmazva:  a háromezeregyedik lakos megléte sok millió, akár 15 millió forint többlet költséget is  jelenthet... Ráadásul a szabályozás nem veszi figyelembe az iparűzési adóbevételt. Így adott esetben az, akinek számottevő iparűzési adóbevétele van, nem kénytelen hozzájárulni az iskola működtetéséhez, az pedig, aki ilyen forrással nem rendelkezik, igen.

A települések új típusú finanszírozása nem számol a településszerkezetből adódó sajátságokkal. Így például azzal,  hogy a két egymástól több kilométerre fekvő településrészből álló Balinka önkormányzata két orvosi rendelőt és két kultúrházat tart fent. Vagy azzal, hogy Bakonycsernyén,  a megye leghosszabban elnyúló községében több pénz kell például az  utak, árkok, a közvilágítás  karbantartására, mint más, hasonló lélekszámú településen.  További problémát jelent, hogy a kistelepülések  újonnan létrehozott közös önkormányzati hivatalainál alultervezettek a létszámok, így  az az után kapott normatíva nem elegendő azok működtetéséhez - állítja a kincsesbányai polgármester, aki szerint különösen kirívó, hogy a 3000 lakos alatti települések nem kapnak támogatást a képviselő-testület - beleértve  a polgármestert is -   javadalmazására...

A személyi jövedelemadó korábban helyben maradó részének és   a gépjárműadó 60 százalékának elvonása, illetve adott esetben az adóerőképesség kompenzálására szolgáló összeg  elvétele nem járt a feladatok hasonló mérvű csökkenésével -  fogalmaz Bajkai János, aki saját településéről konkrét példákat is említ. Kincsesbánya kulturális feladatok ellátására évi  1,8 millió forintot  kap az államtól, ugyanakkor a művelődési ház fenntartása 5,3 millióba kerül. A közvilágításra 2,4 millió támogatást kap a falu, míg  a valós költség 2,9 millió...

Az iparűzési adó ugyan továbbra is helyben is marad, ennek összege azonban inkább csökken, mintsem nőne - mondja az elöljáró, aki szerint a már megnyert pályázatok is veszélybe kerülhetnek.

Az önrészre ugyan lehet fejlesztési hitelt felvenni, azt azonban egyszer vissza kell fizetni, s ez  ismét a kistelepülések a múlt év végén átvállalt adósságának újratermelődéséhez vezethet - vélekedik  Bajkai János.