Egy megcsonkított ország hős repülősei

 A Nagy Háború  és Trianon sokkjából még magához sem tért ország Amerikába szakadt magyarjai úgy döntöttek, anyagilag teremtik meg a lehetőségét annak, hogy  kiváló sportteljesítménnyel hívják fel a figyelmet a tragédiára.
 Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án az Atlanti-óceánt rekordidő alatt repülte át. Az előzmények:  Rothermere gróf, az  angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 ezer  dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki először repül át New Yorkból Budapestre. (Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary nevet.) Aztán az Egyesült Államokban, Kanadában és  Magyarországon  tovább folytatódott a gyűjtés, de a pénz kevés volt. Akkor jelentkezett egy Amerikában élő magyar iparos, Szalay Emil, aki majdnem teljes mozgatható vagyonát, több mint 25 ezer dollárt áldozott a nemes célra.

A gép 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről. A páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy iránytűjük már indulás után felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött  köd akadályozta a látást. A cél Mátyásföld volt, de Győr közelében a repülősök észlelték, hogy a benzinellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után pedig leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút  mellett egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre.

 Az  5770 km-es utat a két magyar 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, és óránként  230 kilométeres átlagsebességgel repültek. Ráadásul senki sem jutott Amerikából olyan mélyen be a kontinens belsejébe, ezért  három világrekord is megdőlt.

Egy évvel később Endresz a világ óceánrepülőinek találkozójára repült a géppel, Bitai István rádiótávírász volt akkor a navigátorra. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére, ahol leszállás közben a gép átpördült, lezuhant, felrobbant, és mindkét férfi meghalt. Az olaszok ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták őket, de a temetés itthon történt, hatalmas tömeg részvételével.

A történetnek van további megyei vontakozása is, amelyről kevesen tudnak ma már.  Trianon után  a katonai repülés megszűnt, ám létesült egy polgári légitársaság, amely Budapest és Párizs között repült. Náluk dolgozott  Kálmán László, aki egy alpesi repülőversenyen úgy lett harmadik, hogy  motorja meghibásodott, s azt ki kellett cserélnie.  Fehérvárra 1923-ban került, mint egy rejtett repülős alakulat  főfelügyelője. Endresz emléke előtt tisztelegve  az olaszok egy Fiat gépet ajándékoztak hazánknak, s a hazarepüléssel  az akkori legjobb magyar pilótát, Kálmán Lászlót bízták meg. (A típus másodpéldányát később többször is bemutatta Fehérváron.) 
Az olaszoktól megkapta a Királyi Lovagrend kitüntetést is.  Kálmán 1971-ben halt meg,  a Hosszú-temetőben pihen.