Gáz van és lesz is még egy ideig

A gáz, amelyet vízmelegítésre, fűtésre, főzésre használunk legtöbbet, de üzemanyagként is jelentős a felhasználása,  nem megújuló energiaforrás. Ez azt jelenti, hogy a bolygó tartalékai - ki tudja mikor - egyszer csak kimerülnek. A társadalom számára komoly érvágást jelentene, ha nem készülne fel időben legalább a részleges kiváltására. De nem csak ezért lenne fontos alternatív energiahordozók bevezetése a mindennapokban, hanem azért is, mert a gáz, nem véletlenül, meglehetősen drága...

Magyarország gázellátás terén ugyanis jelentősen függ Oroszországtól. Bár vásárolunk nyugatról is, de a jelenlegi kapacitások nem teszik lehetővé az orosz gáz teljes körű kiváltását. Ugyanakkor Oroszországgal megkötött hosszú távú szerződésünk olyan feltételekkel íródott alá, amely  miatt most egy igen ellentmondásos helyzet állt elő: Magyarország lényegesen drágábban veszi ugyanazt a gázt, mint tőlünk nyugatra más országok.
 Emiatt mindenképpen indokolt a gázfüggőség csökkentése egyrészt más irányú gázvezetékek kiépítésével, másrészt alternatív energiahordozók bevetésével. A magyar  Országgyűlés tavaly fogalmazta ezt meg nyomatékosabban Nemzeti Energiastratégiájában, amelynek alapvető célkitűzése a gáztól való függőségünk csökkentése.

Mivel Székesfehérváron a távfűtés teljes egészében gázbázisú - tartalékként lehet továbbá  olajfűtést használni -, ezért a város érintettsége igen nagy a kérdésben. 
- Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a gáznak számos előnye van más alternatív energiahordozókkal szemben. Ilyen például a gázkazánok széles teljesítménytartományú szabályozhatósága vagy a kis helyigény, egyszerű kezelhetőség, nagyfokú automatizmus - hívja fel a figyelmet Szauter Ákos, a Széphő Zrt. hőszolgáltatási igazgatója, aki szerint  Székesfehérvár hőellátásának vonatkozásában több alternatív megoldás is számításba jöhet:  lehet biomasszában gondolkodni, hulladék termikus hasznosításában, napenergiában.  Mindegyiknek van előnye, hátránya, de mindre jellemző, hogy nem számolhatunk velük úgy, mint amelyek képesek 100 százalékban helyettesíteni a gázt. Egy egészséges mixet kell megtalálni, ahol mind műszaki, mind biztonsági, mind gazdasági okokból is megvalósul a többlábon állás. 
 Így a jövőre nézve Székesfehérvár vonatkozásában is számolni kell azzal, hogy a gáz megmarad, de a felhasználás mennyisége csökken. Vajon meddig tartható fenn a gázalapú rendszer, hiszen az alapanyag nem megújuló energiának számít...?

  Mivel Székesfehérvár hőigénye az elmúlt években drasztikusan csökkent, ezért a meglévő gázbázisú hőtermelő kapacitás jelentős része kihasználatlan.  Emiatt a jelenlegi rendszer megfelelő karbantartás mellett  még sok évig fenntartható - állítja a szakember.
 A megyeszékhely hőigénye a különféle fejlesztéseknek köszönhetően csökkent: a Széphő adatai szerint 2006-2011-es időszakban a fűtési célú hő mennyisége 30 százalékkal csökkent, ami köszönhető a panelprogramnak, a szolgáltatói hőközpontok szétválasztásának és persze az emberek takarékosságának is.