Felrobbant a víztározó, fegyveres harc - Az új törvény alapján védekeztek a gyakorlaton

A január elsejével hatályba lépett alaptörvény, valamint a védelmi igazgatás új rendszerét és működését meghatározó sarkalatos törvények  jelentős változásokat hoztak a honvédelmi felkészítés és a védelmi igazgatás területén. Ezek meghatározó eleme, hogy a  közigazgatás korszerűsítése és a hatékonyabb állam kialakítása  érdekében a megyei védelmi bizottságok elnöki tisztsége a megyei közgyűlési elnököktől átkerült a kormányhivatalok vezetőihez, a kormánymegbízottakhoz. Azaz a honvédelmi  és katasztrófavédelmi területi szintű feladatok ellátása az állami szerveknél történik. Az   elnök munkáját szakmai oldalról egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi elnökhelyettes támogatja. A változás (összhangban a NATO és az unió elveivel) nem csupán szorosabb együttműködést jelent a hon-  és a katasztrófavédelem között, de nagyobb hangsúlyt kap a civil,  a katonai és a rendvédelmi összefogás is.

A mai gyakorlat feltételezett helyzete szerint  két szomszédos ország között a  - kisebbséggel való bánásmód miatt  - alakult ki feszültség.  Egyikük durván elnyomta egyik etnikumát, erre az emberek  menekülni kezdtek a szomszédos országba a határon (Bakonycsernyén)  keresztül. A befogadó államot megvádolták a terrorizmus támogatásával, s néhány félkatonai egység a "terroristák" üldözésének ürügyén átlépte a határt. Fegyveres harc alakult ki, s  egy ellenséges  kommandó felrobbantotta a fehérvárcsurgói   víztározót: ezen a ponton volt szükség a vízügyi beavatkozásra. Aztán elfajultak a dolgok (a minta lehetett például Koszovó), a háborús helyzet pedig minden társszervezettől szoros együttműködést követelt meg. Mint minden gyakorlat végén, képzeletben kedden is győztünk, katonáink és a menekültek ellátásával  foglalkozó szervezetek állták a sarat.

Vajon mi történne velünk, ha ne adj' Isten mindez valósággá válna? Erről megoszlanak a szakértői vélemények. Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, nem véletlen, hogy egy hazánk elleni fegyveres támadást szimuláltak. Mert "a fegyveres konfliktusra való felkészülés a békeidőszaki tervezés során prioritást kell, hogy élvezzen". (Ez a hangsúly mindenképpen más, mint a korábbi, hiszen  a NATO-tagság óta egy ellenünk irányuló támadást nagyjából lehetetlennek tartottak.) A tárcavezető kijelentette, "bár méretes közhely, hogy mindig mindenre készen kell állnunk, ma már a világ legtávolabbi pontjain történt katasztrófa következményei napok, sőt rossz esetben órák alatt megérkezhetnek hozzánk". Hende Csaba szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai egyértelműen bizonyították, hogy a biztonsági kihívásokat nem lehet csak katonai, rendvédelmi, vagy civil eszközökkel megoldani. A helyi, regionális konfliktusok, biztonsági problémák csak megfelelően felkészített erők hatékony összefogásával leküzdhetőek.
A szemlélet pedig az, hogy "felkészülni mindig a legrosszabra kell, remélni mindig csak a legjobbat szabad".