Újbarok - Sose volt nagy, de mindig elegen szerették

Bocsánat a többi községtől, s a rendezett portájú városoktól, de Újbarok valóban meghökkentően takaros település. Jó, jó, igen kicsi, mondhatnánk, könnyű neki ily rendesnek lenni, de ez azért nem így van. Azt is ráfoghatnánk, hogy persze, a svábok, de annak is már több mint hatvan éve, hogy itt, Magyarország közepén alig hallatszott magyar szó, mert azon a svápos, egyesek szerint osztrákos tájnyelven karattyolt az a kevés magyar família sarja is, aki betévedt  a  német telepítésű helyre. Ezt maga Juhász Mihályné Taksz Mária állítja, márpedig ő csak tudja! Lévén az egyik legidősebb falulakó, fényes memóriával megáldva a mai napig, ismeri azokat a históriákat, amelyek úgy nyolvcvan esztendőnyire visszanyúlnak! Mert pont az ő férje családjának gyermekei is a többitől szépen a svábot vették át először a libalegeltetés s a játék közben! (A karattyolás a gyerekekre vonatkozik, meg ne sértődjék senki a tájnyelv lebecsülése miatt!)

De térjünk vissza a meggyfákhoz, amelyek csak a külső szemlélőnek oly különlegesek, az ittenieknek a megszokott szépséghez tartoznak.
- Húsz-huszonöt évvel ezelőtt telepítették végig a főutcát meggyfákkal, de mára ez tradícióvá vált - nyomatékosítja Schnobl Ferenc polgármester. - Testületi határozatba foglaltuk, hogy ha kipusztul egy, helyette ismét csak meggyet vagy cseresznyét lehet ültetni - mondja. Senki nem vitatkozik a helyi törvénnyel, a mostani virágpompára ráfeledkeznek az újbarkiak is nap mint nap.
- Az én őseim 250 éve itt élnek -  mondja Pats Antal nyugalmazott műszaki szakoktató, a falu utolsó tanácselnöke. A köztiszteletnek örvendő tanár anekdotaszerűen, mosolyogva meséli el, miként is nyerte el 1987-ben, a rendszerváltás előtt röviddel e tisztet. Szár, Szárliget és Újbarok közös tanácsként működött, s a két Szár nem ritkán presztízsvetélkedésbe bocsátkozott. Újbarok volt a mérleg nyelve akkor, amikor úgy határoztak: Legyen a Tóni a tanácselnök! Persze a Tóni 35 évig dolgozott diplomás szakoktatóként Tatabányán, felesége, Erzsébet egy egészségügyi szakközépiskolában, de soha eszükbe sem jutott elköltözni Újbarokról. Dorottya lányuk Németországban él, de a pedagógus Krisztina  itthon maradt. Édesapjától a helytörténeti érdeklődést, s a szülőfalu iránti ragaszkodást örökölte, mint az apa a honfoglaló őseiét.
Neudörfl  újfalucska, ez áll németül a helynévtáblán, így hívták valamikor a kis lélekszámú községet, ami egyszer csak Újbarok lett. Sose volt nagy, de sose fenyegette elnéptelenedés az utóbbi évszázadokban.
- Mi is visszaköltöztünk - bizonyítja Szarka Miklósné Szamos Ildikó, aki alapító tagja a Vózni Környezetvédelmi Egyesületnek. Elárulja, sőt, dokumentummal igazolja, hogy a Szamos a Schwarcz Márton nagyapa (kis elírással) névváltoztatása miatt lett. Ez ilyen identitás. Magyar németek. Ungarndeutschen.
A vózni egy itteni szánkódomb, ennél jobb nevet nem is találhattak volna, ami tükrözi a lokálpatriótaságot. Földházi Antalné az elnök, védik az árvalányhajat, az öreg körtefát, a tájat, a természeti szépségeket, a jó levegőt, s a tiszta, rendes, csupavirág falut. Ami a rossz embereknek is megtetszett, tavaly tizenhét betörést követtek el. Müller Mihály elnökletével megalakították a polgárőr egyesületet, 43 polgárőr cirkál, éjszaka is beülnek a  saját autóba, s figyelnek. Azóta nincs betörés - mondja Szarka Miklós, aki Biatorbágyról nősült ide, de újbarkibb az újbarkiaknál.  S vannak vele még így néhányan.

OLDALTÖRÉS: Elvetették a kőbánya adóját

Elvetették a kőbánya adóját

 Schnobl Ferenc társadalmi megbízatású polgármester Mányról udvarolt ide ifjúként, s ide nősült. Először beleszeretett leendő feleségébe, s aztán a falucskába is.

Nos, ez kicsit sorsszerű történet is. Mány is német nemzetiségű község volt nagyrészt, bár ennyire nem tisztán, mint Újbarok még 80-100 éve is. Schnobl Ferenc, miként neve is mutatja, szintén sváb ősökkel bír, s mivel a szív útjai kifürkészhetetlenek, beleszeretett az újbarki Schuppa Zsuzsannába, s az Újbarok melletti otthonalapítás mellett döntöttek. Apósával laktak együtt, békében annak haláláig. A negyvennégy esztendős férfi első ciklusát tölti polgármesterként, de többször volt képviselő, s szívügyének tekint mindent, ami Újbaroknak fontos. A Fejérvíz Zrt. alkalmazottja, a szennyvíztelep vezetője, amelyhez öt település tartozik.
- A költségvetésünk 36 millió forint, s 37 millió forint útfelújításra felvett kölcsönt törlesztünk - mondja. - Rendben fizetjük, szükség volt a hitelre. Működési gondunk nincsen, Szárral közösen fizetjük a ránk eső részt az Általános Művelődési Központ (ÁMK) égisze alatti iskola és óvoda fenntartásáért. Ez csaknem tízmillió forint évente, de 1975-től végleg megszűnt helyben az óvoda és az osztatlan alsó tagozat - számol be  Schnobl Ferenc a pénzügyekről.
Újbarkon dolgozik falugondnok, aki a Bodmérral közösen megpályázott és megnyert busszal számos dologban megkönnyíti az itteniek életét. Dobai Károly szállítja az óvodásokat, iskolásokat a Vértes Többcélú Kistérségi Társulás hozzájárulása révén. A heti kétszeri orvosi rendelés alatt strázsálja a betegeket, hozza-viszi a gyógyszert, a receptet, s ebédet Szárról, annak, aki igényli. Sisa István háziorvos rendel.
A háború előtt bauxitbánya működött itt, amit bezártak, de az utóbbi években a kőbánya léte zavarta meg a kedélyeket, szól a polgármester az elmúlt évek helyi vitáiról és dilemmáiról. Legyen vagy ne legyen? Az iparűzési adó felett győzött a tájvédelem, a bányakapitányság 2012. június végéig engedélyezte a kitermelést, s rekultiváció következik. Új utca is nyílt nemrégiben, Endresz György pilótáról nevezték el, s minden infrastruktúra megvan a faluban, a csatornát, gázt, kábeltévét is beleértve. Németek is vásároltak itt házakat, ők nyáron tartózkodnak itt, nekik építményadót kell fizetniük. De az új adókkal óvatosan bánnak, ígéri Schnobl Ferenc.

OLDALTÖRÉS: Megfiatalodó öreg házban

Megfiatalodó öreg házban

A sváb tájház, a Heimatmuseum nemcsak az öregeknek öröm. Nemrégiben disznóölést tartottak itt, jóféle torral.

Pats Krisztina német nemzetiségi szakon végzett tanárnő, Pats Antal lánya. Nővére még a rendszerváltás előtt határozta el, hogy az NDK-ban akar tanulni, de már az egyesített Németországban diplomázott, s férjhez ment, ott ragadt. Az EU és az internet korában azért ez egészen más, mint amiről az öregek mesélnek. A kitelepítettek lassan kihalnak, az újbarki templom melletti emlékkőnél tartják augusztus 13-án a 65 éves évforduló alkalmából a szomorú megidézést. A tájházban azonban megvidul a lélek, a berendezés romantikus érzeteket kelt, mintha időutazáson lennénk.
- Metzgerné Speier Katalin óvónő ötlete volt, hogy a 2004-ben kialakított tájszoba helyett alakítsunk ki tájházat a Tirhold Franci bácsi házából. Megvette a község és a kisebbségi önkormányzat, s az öregek hozták a kincseket - számol be Pats Krisztina az örömteli gyűjtésről. Köztük az ő nagymamája, Pats Antalné Taksz Erzsébet ruhái,  Turán Józsefné Kreidl Katalin holmijai. Most kezdik a régi fotókat is gyűjteni.

OLDALTÖRÉS: Kitartott, mindenen át

Kitartott, mindenen át

 - Ha bármit tudni szeretnél Újbarokról, keresd fel Juhász Mári nénit! - biztattak többen is. Az 1923-ban született Márika néni két bottal jön elénk, de bár mindenki ilyen fürge gondolkodású lenne, mint ő! Pedig aztán ugyancsak kacskaringós az élettörténete, a szüleit kitelepítették két lánytestvérével 1946-ban Németországba! Ilyen világ volt az, bólogat, amíg kikapcsolja a rádiót, amelyben minden nap délelőtt a Pécsről közvetített német nemzetiségi adást hallgatja. Ő azért maradhatott itthon, mert magyar volt a férje (róluk szóltunk, hogy svábul is tudtak), 1942-ben házasodtak, így rá nem vonatkozott az embertelen szabály. A szülőházát is majdnem elvették, ahol öt testvérével nevelkedett, s már 12 és fél évesen szolgálni ment. Először Bicskén, a boltosnál, aztán Pesten, ott megtanult úri ételeket is főzni. Özvegyként, a '70-es évektől 211 lagzit sütött-főzött ki a faluban és a környékén! S a helyi históriákról minden nevet és évszámot tud, amit a maga modorában élvezetesen kommentál is.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- Lélekszám: 427, hat év alattiak: 46

- A Szárral közös iskolába és óvodába járók 27, illetve 12 gyermek

- A képviselő-testület tagjai: Schnobl Ferenc (polgármester), Németh István (alpolgármester), Erdélyi Róbert, Horváth Attila, Szabó Timea - mindenki függetlenként került az önkormányzatba

- Német nemzetiségi kisebbségi önkormányzat tagjai: Földházi Antalné, Metzgerné Speier Katalin, Pats Krisztina, Taksz Judit

- Plébános: Ambrózy Tamás Csákvárról

- Civil szervezetek: 33 éves a Német Nemzetiségi Népdalkör, aktív a nyugdíjas klub, a sportegyesületben futballcsapat működik, 2009-ben alakult meg a Vózni Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Újbarok értékeinek védelmére, a környezettudatos gondolkodás érdekében

Helyi értéktár 

- A katolikus templom, a kitelepítettek emlékkövével.

- A német nemzetiségi tájház, a Heimatmuseum.

- A főutcai meggyfasor, a gondozott kertek, a sok virág.

 -A Német Nemzetiségi Népdalkör és a Saarer Tanzgruppe, amelyben újbarkiak is táncolnak, valamint a helyi Lustige Buam zenekar.

 - A csöndes falu, a felújított, hagyományos építésű házak, a megőrzött régi szerszámok.

- A természeti környezet, az árvalányhajas terület, a Vértes és a Gerecse látványa.