KÖSZ-től vissza a múzeumokhoz? - felülvizsgálnák a régészeti hivatalok létét

Ezek olyan feladatok, amelyeket a hivatal megalakulását megelőzően a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága végzett volna el. Annak idején, 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy teljesen önálló örökségvédelmi szakmai háttérintézmény felállítása mellett döntött. Ennek feladata lett a magyarországi régészeti örökség kutatása és védelme. A gyakorlatban megalakulása azt jelentette, hogy a nagyberuházásokat (például az autópálya-építéseket) megelőző leletmentésre a KÖSZ szerződik le. Ez jelentős összegektől ütötte el a megyei múzeumokat, amelyek akkor és azóta is gyakorlatilag folyamatosan tiltakoznak az új rendszer ellen. Okkal, hiszen a nagy ásatásokat a KÖSZ kapta, a száz-százötven éves megyei és önkormányzati múzeumoknak pedig csak a kisebb jelentőségű területek maradtak.

A Hiller István miniszter nevéhez fűződő változás egyik szakmai oka (a KÖSZ létrehozói szerint) a szakszerűség volt, ám korábban az autópályák melletti feltárásokat szakszerűen és időre is pontosan a helyiek végezték el, amíg mára a magánházas építkezéseken és kisebb önkormányzati beruházásokon dolgoznak. (A megyében például Kisfaludon, s a Velencei-tó körül épülő bicikliút nyomvonalán.) Az indok ellen szól az a tény is, hogy a KÖSZ megszületése után a megyéktől több szakember átigazolt az új szervezethez. Olyanok is, akik korábban a megyéknél dolgoztak: így ugyanaz ásott, mint korábban, csak más cég vitte el a pénzt. (Fehérvárról ment át a KÖSZ-höz például a perkátai ásatásvezető régész, Kovács Lóránt Olivér.)

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

Ezek olyan feladatok, amelyeket a hivatal megalakulását megelőzően a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága végzett volna el. Annak idején, 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy teljesen önálló örökségvédelmi szakmai háttérintézmény felállítása mellett döntött. Ennek feladata lett a magyarországi régészeti örökség kutatása és védelme. A gyakorlatban megalakulása azt jelentette, hogy a nagyberuházásokat (például az autópálya-építéseket) megelőző leletmentésre a KÖSZ szerződik le. Ez jelentős összegektől ütötte el a megyei múzeumokat, amelyek akkor és azóta is gyakorlatilag folyamatosan tiltakoznak az új rendszer ellen. Okkal, hiszen a nagy ásatásokat a KÖSZ kapta, a száz-százötven éves megyei és önkormányzati múzeumoknak pedig csak a kisebb jelentőségű területek maradtak.

A Hiller István miniszter nevéhez fűződő változás egyik szakmai oka (a KÖSZ létrehozói szerint) a szakszerűség volt, ám korábban az autópályák melletti feltárásokat szakszerűen és időre is pontosan a helyiek végezték el, amíg mára a magánházas építkezéseken és kisebb önkormányzati beruházásokon dolgoznak. (A megyében például Kisfaludon, s a Velencei-tó körül épülő bicikliút nyomvonalán.) Az indok ellen szól az a tény is, hogy a KÖSZ megszületése után a megyéktől több szakember átigazolt az új szervezethez. Olyanok is, akik korábban a megyéknél dolgoztak: így ugyanaz ásott, mint korábban, csak más cég vitte el a pénzt. (Fehérvárról ment át a KÖSZ-höz például a perkátai ásatásvezető régész, Kovács Lóránt Olivér.)

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

A Hiller István miniszter nevéhez fűződő változás egyik szakmai oka (a KÖSZ létrehozói szerint) a szakszerűség volt, ám korábban az autópályák melletti feltárásokat szakszerűen és időre is pontosan a helyiek végezték el, amíg mára a magánházas építkezéseken és kisebb önkormányzati beruházásokon dolgoznak. (A megyében például Kisfaludon, s a Velencei-tó körül épülő bicikliút nyomvonalán.) Az indok ellen szól az a tény is, hogy a KÖSZ megszületése után a megyéktől több szakember átigazolt az új szervezethez. Olyanok is, akik korábban a megyéknél dolgoztak: így ugyanaz ásott, mint korábban, csak más cég vitte el a pénzt. (Fehérvárról ment át a KÖSZ-höz például a perkátai ásatásvezető régész, Kovács Lóránt Olivér.)

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

A Hiller István miniszter nevéhez fűződő változás egyik szakmai oka (a KÖSZ létrehozói szerint) a szakszerűség volt, ám korábban az autópályák melletti feltárásokat szakszerűen és időre is pontosan a helyiek végezték el, amíg mára a magánházas építkezéseken és kisebb önkormányzati beruházásokon dolgoznak. (A megyében például Kisfaludon, s a Velencei-tó körül épülő bicikliút nyomvonalán.) Az indok ellen szól az a tény is, hogy a KÖSZ megszületése után a megyéktől több szakember átigazolt az új szervezethez. Olyanok is, akik korábban a megyéknél dolgoztak: így ugyanaz ásott, mint korábban, csak más cég vitte el a pénzt. (Fehérvárról ment át a KÖSZ-höz például a perkátai ásatásvezető régész, Kovács Lóránt Olivér.)

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

A hivatal esetenként szerződteti a megyei múzeumokat egy-egy munkára (mint például az M6-os előszállási szakaszán), de megtörtént, hogy az eredetileg kialkudott pénz felét ajánlották a vidéki múzeumnak. Vidéken úgy gondolják, hogy a KÖSZ létrehozása után nem lettek a feltárások olcsóbbak és szakszerűbbek (sőt!), ráadásul a változtatás ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel is. A lényeg: minden beruházó köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét leletmentésre fordítani - a tét összességében tehát több száz milliárd forint.

L. Simon a múzeumok pártján áll

L. Simon László, megyénk fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta lapunknak, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét. Tegnap kérdésünkre megerősítette, szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.

L. Simon László, megyénk fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta lapunknak, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét. Tegnap kérdésünkre megerősítette, szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.

L. Simon László, megyénk fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta lapunknak, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét. Tegnap kérdésünkre megerősítette, szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.

L. Simon László, megyénk fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta lapunknak, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét. Tegnap kérdésünkre megerősítette, szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.

L. Simon László, megyénk fideszes országgyűlési képviselője lett a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Már mandátumának átvétele napján azt mondta lapunknak, meg kell vizsgálni a KÖSZ létének értelmét. Tegnap kérdésünkre megerősítette, szerinte a hivatalra nincs szükség, s azon van, hogy az elvont pénzt a jövőben visszakapják a megyei múzeumok. Ma még nem tudni, mikor kerül terítékre a régészeti hivatal sorsa, de az bizonyos, hogy az ügynek nem kell megjárnia az országgyűlést, hiszen a KÖSZ-t 2007-ben egy miniszteri rendelettel hozták létre.