2010.03.12. 05:54
A Penna Regia-díj erőt ad a folytatáshoz
Székesfehérvár - Két területet tart szívügyének J. Mező Éva: filmesként a természet vonzotta és vonzza ma is, újságíróként pedig az elesettek, bajbajutottak sorsa érinti meg. "A Fejér Megyei Hírlapnál tíz éve dolgozom, sok lehetőséget kaptam az írott sajtó terepén" - mondja, amíg számbaveszi ezt a hol soknak, hol rövidnek tűnő időt.
- Nagyszerű emberekről írhattam portrékat, s oknyomozó riportokban szegődtem a segítségre szorulók mellé - mondja.
Nagy utazónak is titulálja magát, mert volt bátorsága távozni onnan is, ahol szakmailag biztosan állt a lábán. Az új helyen újra bizonyítania kellett... A rendszerváltás előtt egy perccel kezdte a pályát, a főiskola után Kecskeméten, a Petőfi Népe megyei lapnál. Mindent írt, minden érdekelte. Baja következett, ott még NBI-es kosármeccsről is tudósított! Egy napilapnál írt Hódmezővásárhelyen, majd újabb költözés, s a Szegedi Televíziónál kötött ki. Másfél évtizedig a Duna tévé állandó tudósítójaként is dolgozott, Sára Sándortól, Almási Tamástól, Gaál Istvántól tanult dokumentumfilmet készíteni. Csizmazia György ornitológussal kezdte el Homoki Nagy István Vadvízország című híres filmje nyomán a Szelídvízország természetfilmet, amit a tudós ember halála miatt egyedül fejezett be. A Délmagyarország című napilapba is írt, majd Fehérvárra költözött. Kis városi tévés kitérő után a Fejér Megyei Hírlap műhelyébe került, s ahogyan Szegedtől a Szelídvízországgal elbúcsúzott, úgy Fehérvár a Sóstóról forgatott filmjével, A város ölelésében című munkájával befogadta - véli. Megérkezett, mondja, tele van tervekkel. A tíz év alatt nagyot változott a világ, személyes életében is több szomorúsággal birkózott meg, de nem adja fel. A Penna Regia-díjat a legjobbkor kapta, állítja. Erőt ad neki a folytatáshoz.
