Mindenki megöregszik - olvasóink a nyugdíjról

"Keveset beszélünk arról, hogy amikor valaki munkaképes lesz, munkába áll(t), akkor szerződést köt a mindenkori állammal, hogy munkabére egy részét kötelezően befizeti az állam részére, ezzel szemben az állam kötelezettséget vállal, hogy ha a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugállományba vonulhat, havi nyugdíj fizetésével biztosítja az emberhez méltó életet haláláig. Igaz, hogy az állam egyoldalú szerződést köt minden munkavállalóval, de az állam kötelezettsége nem vitatható. A nyugállományba vonulás feltételeit, a nyugdíj mértékét eddig is a mindenkori állam szabályozta. Ha a nyugdíjkasszát ki kell egészíteni, az a mindenkori állam tehetetlenségét és szabályozórendszerének hibáját bizonyítja. Nem a mindenkori kormányt írtam ide! 1. Még az Antall-kormány idején országgyűlési döntés született, hogy a társadalombiztosítást fel kell tőkésíteni (mint a régi OTI-t). Nem történt meg, aktuálisan az erre szánt tőkét másra fordították, ma meg már nincs miből. 2. Minden eltolás ellenére, a jelenlegi rendszer alapvetően egészen jól lett kitalálva , ha (igaz, hogy) az állami büdzsé injekcióval annak ellenére működik, hogy a kapitalista rendszerrel együttjáró versenyszférában alapvetően jellemző az adóeltitkolás, a tb- és nyugdíjjárulék befizetésének elhagyása, a minimálbéres vállakozók tudomásulvétele és még folytathatnám... 3. Mi értelme van a nyugdíjkorhatár emelésének, ha jelenleg ebben az országban a pályakezdő fiataloknak sincs munkába állási lehetősége? Miért kell a képviselőknek nyavalyogni, hogy kevés az újszülött, ki fogja őket eltartani? A társadalom nagyon természetesen és logikusan reagál a mindenkori állami intézkedésekre. Lesz gyermek, ha a fiatalok anyagi lehetőségük és előttük álló jövőképük alapján képesnek tartják magukat a gyermek felnevelésére, képzésére. Másként mi értelme? Legyen egy újabb munkanélküli korosztály? Ez az igazi kérdés! 4. A svéd modell jól működhet Svédországban. Tudomásom szerint ott elég jó az adómorál. Igaz nem magától, hanem az ottani mindenkori állam szigorától, amely védi saját államának munkavállalóit! Náluk még nem dobták ki a kapitalizmus gazdaságtanát , amihez szerzőt szándékosan nem írtam. Jól tudják, hogy amennyiben az állam jól akar élni, akkor állampolgárait (munka ellenében) meg kell fizetni, amiből élhet, képezheti magát és utódait, utána pedig szabályozva működhet, szinte automatikusan. Magyarország ma még nem ilyen. 5. A nyugdíjkiadások csökkentésének korosztályi ellentétek felszításos módszerével történő megoldása nagyon rossz politika. S van egy rossz hírem: mindenki megöregszik..., s jó lenne, ha nem az öregeknek kellene még a szerény nyugdíjukból is támogatni a gyermekeiket. Mert ma ez történik."

Felvetette egy hozzászóló, hogy gyűjtögetésből jött össze a nyugdíjrendszer. Mások vitatkoznak állításával:

"A nyugdíjrendszer nem állt gyűjtögetésből! Amikor bevezették az átkosban, mindenki jogosulttá vált! Így a befizetett pénzekből azonnal kifizették a nyugdíjakat! Ehhez képest új, hogy van magánnyugdíjpénztár, ahova mindenki a maga számlájára tehet félre nyugdíjat. Ezért kell kiegészíteni. A magánnyugdíjpénztár persze nem lehet mindenre megoldás, de hosszabb távon az állam terheit csökkenti, rövid távon azonban több pótlást feltételez az államtól."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"Keveset beszélünk arról, hogy amikor valaki munkaképes lesz, munkába áll(t), akkor szerződést köt a mindenkori állammal, hogy munkabére egy részét kötelezően befizeti az állam részére, ezzel szemben az állam kötelezettséget vállal, hogy ha a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugállományba vonulhat, havi nyugdíj fizetésével biztosítja az emberhez méltó életet haláláig. Igaz, hogy az állam egyoldalú szerződést köt minden munkavállalóval, de az állam kötelezettsége nem vitatható. A nyugállományba vonulás feltételeit, a nyugdíj mértékét eddig is a mindenkori állam szabályozta. Ha a nyugdíjkasszát ki kell egészíteni, az a mindenkori állam tehetetlenségét és szabályozórendszerének hibáját bizonyítja. Nem a mindenkori kormányt írtam ide! 1. Még az Antall-kormány idején országgyűlési döntés született, hogy a társadalombiztosítást fel kell tőkésíteni (mint a régi OTI-t). Nem történt meg, aktuálisan az erre szánt tőkét másra fordították, ma meg már nincs miből. 2. Minden eltolás ellenére, a jelenlegi rendszer alapvetően egészen jól lett kitalálva , ha (igaz, hogy) az állami büdzsé injekcióval annak ellenére működik, hogy a kapitalista rendszerrel együttjáró versenyszférában alapvetően jellemző az adóeltitkolás, a tb- és nyugdíjjárulék befizetésének elhagyása, a minimálbéres vállakozók tudomásulvétele és még folytathatnám... 3. Mi értelme van a nyugdíjkorhatár emelésének, ha jelenleg ebben az országban a pályakezdő fiataloknak sincs munkába állási lehetősége? Miért kell a képviselőknek nyavalyogni, hogy kevés az újszülött, ki fogja őket eltartani? A társadalom nagyon természetesen és logikusan reagál a mindenkori állami intézkedésekre. Lesz gyermek, ha a fiatalok anyagi lehetőségük és előttük álló jövőképük alapján képesnek tartják magukat a gyermek felnevelésére, képzésére. Másként mi értelme? Legyen egy újabb munkanélküli korosztály? Ez az igazi kérdés! 4. A svéd modell jól működhet Svédországban. Tudomásom szerint ott elég jó az adómorál. Igaz nem magától, hanem az ottani mindenkori állam szigorától, amely védi saját államának munkavállalóit! Náluk még nem dobták ki a kapitalizmus gazdaságtanát , amihez szerzőt szándékosan nem írtam. Jól tudják, hogy amennyiben az állam jól akar élni, akkor állampolgárait (munka ellenében) meg kell fizetni, amiből élhet, képezheti magát és utódait, utána pedig szabályozva működhet, szinte automatikusan. Magyarország ma még nem ilyen. 5. A nyugdíjkiadások csökkentésének korosztályi ellentétek felszításos módszerével történő megoldása nagyon rossz politika. S van egy rossz hírem: mindenki megöregszik..., s jó lenne, ha nem az öregeknek kellene még a szerény nyugdíjukból is támogatni a gyermekeiket. Mert ma ez történik."

Felvetette egy hozzászóló, hogy gyűjtögetésből jött össze a nyugdíjrendszer. Mások vitatkoznak állításával:

"A nyugdíjrendszer nem állt gyűjtögetésből! Amikor bevezették az átkosban, mindenki jogosulttá vált! Így a befizetett pénzekből azonnal kifizették a nyugdíjakat! Ehhez képest új, hogy van magánnyugdíjpénztár, ahova mindenki a maga számlájára tehet félre nyugdíjat. Ezért kell kiegészíteni. A magánnyugdíjpénztár persze nem lehet mindenre megoldás, de hosszabb távon az állam terheit csökkenti, rövid távon azonban több pótlást feltételez az államtól."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

Felvetette egy hozzászóló, hogy gyűjtögetésből jött össze a nyugdíjrendszer. Mások vitatkoznak állításával:

"A nyugdíjrendszer nem állt gyűjtögetésből! Amikor bevezették az átkosban, mindenki jogosulttá vált! Így a befizetett pénzekből azonnal kifizették a nyugdíjakat! Ehhez képest új, hogy van magánnyugdíjpénztár, ahova mindenki a maga számlájára tehet félre nyugdíjat. Ezért kell kiegészíteni. A magánnyugdíjpénztár persze nem lehet mindenre megoldás, de hosszabb távon az állam terheit csökkenti, rövid távon azonban több pótlást feltételez az államtól."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

Felvetette egy hozzászóló, hogy gyűjtögetésből jött össze a nyugdíjrendszer. Mások vitatkoznak állításával:

"A nyugdíjrendszer nem állt gyűjtögetésből! Amikor bevezették az átkosban, mindenki jogosulttá vált! Így a befizetett pénzekből azonnal kifizették a nyugdíjakat! Ehhez képest új, hogy van magánnyugdíjpénztár, ahova mindenki a maga számlájára tehet félre nyugdíjat. Ezért kell kiegészíteni. A magánnyugdíjpénztár persze nem lehet mindenre megoldás, de hosszabb távon az állam terheit csökkenti, rövid távon azonban több pótlást feltételez az államtól."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"A nyugdíjrendszer nem állt gyűjtögetésből! Amikor bevezették az átkosban, mindenki jogosulttá vált! Így a befizetett pénzekből azonnal kifizették a nyugdíjakat! Ehhez képest új, hogy van magánnyugdíjpénztár, ahova mindenki a maga számlájára tehet félre nyugdíjat. Ezért kell kiegészíteni. A magánnyugdíjpénztár persze nem lehet mindenre megoldás, de hosszabb távon az állam terheit csökkenti, rövid távon azonban több pótlást feltételez az államtól."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"A nyugdíjrendszer nem állt gyűjtögetésből! Amikor bevezették az átkosban, mindenki jogosulttá vált! Így a befizetett pénzekből azonnal kifizették a nyugdíjakat! Ehhez képest új, hogy van magánnyugdíjpénztár, ahova mindenki a maga számlájára tehet félre nyugdíjat. Ezért kell kiegészíteni. A magánnyugdíjpénztár persze nem lehet mindenre megoldás, de hosszabb távon az állam terheit csökkenti, rövid távon azonban több pótlást feltételez az államtól."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"Az Alkotmány ugyan tartalmazza az élethez való alapjogot, de pénz nélkül ez a jog nem érvényesül. Ahhoz pedig, hogy ez a jog éljen, és éltesse az embert, dolgoznia kell, tehát a munkához való jogát, munkahelyek teremtésével és fenntartásával biztosítani kell. Az állam e tekintetben mulasztásos alkotmánysértésben van a rendszerváltás óta" - fogalmaz egy másik olvasónk.

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."

"Nem kellene nekünk semmiféle svéd meg egyéb modellel foglalkoznunk, amikor még mindig minimálbérrel vannak bejelentve a dolgozók. És ez állami támogatással megy, legyen az jobbos vagy balos kormány. Oda kell eljutnunk, hogy elérjük a példában emlegetett ország életszínvonalát, utána ráérünk gondolkodni a rendszerükről..."