Napóleon a kertek alatt

Kötelező látványosság a Párizsba látogatóknak a Diadalív, és a magyar útikönyvek legtöbbje megemlíti az emlékművön lévő Raab (Győr) feliratot. Az átlagturista ezzel nyugtázza a látványosságot, s csak kevesen néznek utána, mi történt a napóleoni háborúk idején magyar földön. Mi köze ehhez Fejér megyének és Székesfehérvárnak? Erről tartottak előadásokat Csurgai Horváth József levéltár-igazgató elnöksége mellett.

Veress D. Csaba történész a nemzetközi összefüggésekre világított rá, elmondta, milyen körülmények között érkezett a háború a Magyar Királyság területére. Először 1805-ben kóstolta meg egy francia hadtest Pozsonynál az ország testét, majd 1809-ben egy újabb napóleoni sereg Sopron-Kőszeg-Szombathely térségében betört a királyság területére, s a Marcal folyó vonaláig nyomult. Ott - Karakó település közelében - került sor egy kisebb ütközetre.

A csata részleteit Nagy L. István történész idézte fel, majd elmondta, a nemesi felkelőcsapatok felszerelése a franciáknál gyengébb volt, és a lovak megzavarodtak az ágyúzástól. A magyarok megállták a helyüket, biztosították a főerők visszavonulását, s tisztelegni kell hősiességük előtt. A franciák értékes felderítési adatok birtokába jutottak: a harcolók mindkét oldalon teljesítették kötelességüket.

  Vörös csákó és fehér köpeny... Gulyás Anita levéltáros a megye nemesi seregét mutatta be. A katonák egy része saját pénzből, a kevésbé módosabbak kincstári forrásból fedezték a költségeket. (Abban a helyzetben még attól is tartani lehetett, hogy a franciák betörnek a megye területére, ezért a megyehatár őrizetére is fegyvereseket rendeltek ki.) Fejér néhány száz lovast és gyalogost hívott fegyverbe és küldött csatába. A győri ütközet (1809. június 14.) után a sereget 1810-ig együtt tartották, majd elbocsátották. Miért?

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A csata részleteit Nagy L. István történész idézte fel, majd elmondta, a nemesi felkelőcsapatok felszerelése a franciáknál gyengébb volt, és a lovak megzavarodtak az ágyúzástól. A magyarok megállták a helyüket, biztosították a főerők visszavonulását, s tisztelegni kell hősiességük előtt. A franciák értékes felderítési adatok birtokába jutottak: a harcolók mindkét oldalon teljesítették kötelességüket.

  Vörös csákó és fehér köpeny... Gulyás Anita levéltáros a megye nemesi seregét mutatta be. A katonák egy része saját pénzből, a kevésbé módosabbak kincstári forrásból fedezték a költségeket. (Abban a helyzetben még attól is tartani lehetett, hogy a franciák betörnek a megye területére, ezért a megyehatár őrizetére is fegyvereseket rendeltek ki.) Fejér néhány száz lovast és gyalogost hívott fegyverbe és küldött csatába. A győri ütközet (1809. június 14.) után a sereget 1810-ig együtt tartották, majd elbocsátották. Miért?

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A csata részleteit Nagy L. István történész idézte fel, majd elmondta, a nemesi felkelőcsapatok felszerelése a franciáknál gyengébb volt, és a lovak megzavarodtak az ágyúzástól. A magyarok megállták a helyüket, biztosították a főerők visszavonulását, s tisztelegni kell hősiességük előtt. A franciák értékes felderítési adatok birtokába jutottak: a harcolók mindkét oldalon teljesítették kötelességüket.

  Vörös csákó és fehér köpeny... Gulyás Anita levéltáros a megye nemesi seregét mutatta be. A katonák egy része saját pénzből, a kevésbé módosabbak kincstári forrásból fedezték a költségeket. (Abban a helyzetben még attól is tartani lehetett, hogy a franciák betörnek a megye területére, ezért a megyehatár őrizetére is fegyvereseket rendeltek ki.) Fejér néhány száz lovast és gyalogost hívott fegyverbe és küldött csatába. A győri ütközet (1809. június 14.) után a sereget 1810-ig együtt tartották, majd elbocsátották. Miért?

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

  Vörös csákó és fehér köpeny... Gulyás Anita levéltáros a megye nemesi seregét mutatta be. A katonák egy része saját pénzből, a kevésbé módosabbak kincstári forrásból fedezték a költségeket. (Abban a helyzetben még attól is tartani lehetett, hogy a franciák betörnek a megye területére, ezért a megyehatár őrizetére is fegyvereseket rendeltek ki.) Fejér néhány száz lovast és gyalogost hívott fegyverbe és küldött csatába. A győri ütközet (1809. június 14.) után a sereget 1810-ig együtt tartották, majd elbocsátották. Miért?

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

  Vörös csákó és fehér köpeny... Gulyás Anita levéltáros a megye nemesi seregét mutatta be. A katonák egy része saját pénzből, a kevésbé módosabbak kincstári forrásból fedezték a költségeket. (Abban a helyzetben még attól is tartani lehetett, hogy a franciák betörnek a megye területére, ezért a megyehatár őrizetére is fegyvereseket rendeltek ki.) Fejér néhány száz lovast és gyalogost hívott fegyverbe és küldött csatába. A győri ütközet (1809. június 14.) után a sereget 1810-ig együtt tartották, majd elbocsátották. Miért?

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

Vízi László Tamás főiskolai tanár szerint az osztrákok tartottak attól, hogy egy ilyen magyar erő ellenük fordulhat. A győri csata azért volt francia siker, mert így Napóleon itáliai hadserege ott lehetett az iszonyú (és számára győztes) wagrami ütközetnél, míg a Győrnél megvert osztrák-magyar nem. A csata után várható volt, hogy a franciák tovább nyomulnak Buda felé, ezért Fehérváron erődítési munkálatok kezdődtek, ám támadásra a békekötés (október 14.) miatt nem került sor. Ezután Fehérváron rendezték a nemesi felkelőcsapatok hadiszemléjét (1809. november 17- 19-ig), s ennek során 15 ezer lovast kellett a környéken elszállásolni. A katonai parádé teljes sikert hozott, s az eseményre előbb a Budai kapun, annak elbontása után a Szemináriumi templom falán emlékeztet márványtábla.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A fehérvári Réz József és a franciák

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

Farkas Gábor nyugalmazott levéltárigazgató a schönbrunni kiáltvány fehérvári hatásáról beszélt. (Napóleon ezzel próbálta Ausztria ellen fordítani a magyar nemességet: sikertelenül.) Felidézte egy fehérvári szemészorvos alakját, Réz Józsefét, akit korábban Gyulán franciapártisága miatt egyszer már halálra ítéltek.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.

A büntetést 11 év várfogságra változtatták, Réz József szabadulása után került a városba. Amikor közeledtek a franciák, a szemészben ismét felébredtek az érzelmek, s nézeteit Székesfehérváron is hangoztatta. Három kisbirtokos kocsmázni hívta, leitatta, s összeveszett vele (például huncutnak nevezték Napóleont, ami akkoriban komoly sértésnek számított), s nem maradt el az újabb feljelentés. Budán védője elmezavarra hivatkozott, ezért felmentették, de egy esztendeig börtönben maradt. Napóleon nem csinált forradalmat Fehérváron.