Kórház a város szélén, kis pénzzel, arculatváltással

- Beszéljünk az érdemi dolgokról - kéri rögtön az elején Balika Zoltán, a Móri Városi Kórház főigazgatója, s a szándékunk legalábbis egyezik. A politikának mindig hálás témát adott a helyi egészségügy, látszott ez a két héttel ezelőtti testületi ülésen is, ilyenkor aztán óhatatlanul is beszédtémává válik a kórház. Múlt héten egyik olvasónk sms-t írt, úgy tapasztalta, tűrhetetlen állapotok uralkodnak az sztk-ban. 
- Szeretek pontos lenni - mondja a telefonba, mikor visszahívjuk őt, konkrétan amiatt háborodott fel, hogy egy óránál többet kellett várakoznia, közben előtte időpontot kért.
- Nem akarom hosszan taglalni a magyar egészségügy nehéz helyzetét, nálunk azért az ilyesmi ritkán fordul elő - mondja erre Balika. A szakorvosok Fehérvárról járnak be, pluszban még sürgősségi ellátást is vállalnak, ami időt vehet el és néha többletvárakozást okozhat. - Mondjuk úgy, hogy a beteg-öntudatnak vannak pozitív oldalai is - zárja rövidre a témát Kőszegi Ferenc gazdasági igazgató, s szóba hozza a megoldási lehetőségeket. Folyamatban van az új behívórendszer fejlesztése, ezzel ugyanúgy sorszámot kapnának az emberek, mint a postán vagy a bankban az ügyfelek. S az érdemi dolgok. Említik sokan, Mór két évet nyert azzal, hogy idejében elkezdett átállni a járóbeteg szakellátásra, illetőleg az egynapos sebészetre. - Nem tudom, hogy más kis kórházakban ez-e a trend, de azt igen, hogy ez az egyetlen járható út - mondja erről Balika, s mutatja is a kórházszövetség elnökének hasonló nyilatkozatát. 2007-ben affelé haladtak a dolgok, hogy aktív intézetként nem lehet tovább működtetni a kórházat. Összesen ötven ágyat hagytak meg, finanszírozást viszont nem rendeltek hozzájuk, így értelmetlen lett volna fenntartani a fekvőbeteg-ellátást mindhárom szakmában (belgyógyászat, sebészet, szülészet). Ki kellett alakítani az egynapos sebészetet, aminek nem egészen pontos az elnevezése, az egyes szakmákon belül például szemészeti, érsebészeti vagy nőgyógyászati beavatkozásokat is végeznek. Külföldön a kezelések 70-80 százalékát így végzik, szakmailag és gazdaságilag mindenképp ez a jövő útja. Megfelelő orvosokra és az ellátási formára alkalmas betegekre volt szükség, olyanokra, akik pár órás kezelés után tudják, mi a teendő otthon, ha bármilyen probléma merül fel.Az elnyert uniós pályázat három részből áll, ezekből jut pénz a kórház építészeti átalakítására, az informatikára és az orvosi műszerparkra. Szeptemberben elkezdik átköltöztetni a szakrendelőket a régi belgyógyászatra, terveik szerint jövő év januárjától már 3000 műtétet tudnak évente elvégezni a megnövekedett kapacitással.