Fájó múltunk árnyéka a falon

Warvasovszky Tihamér polgármester köszöntőjében felidézte a tragikus eseményeket, s hangsúlyozta az utókor feladatát: a mi felelősségünk, hogy véleményt alkossunk, hogy félelem nélkül beszéljünk a történelemről .

Radics József önkormányzati képviselő beszédében személyes kapcsolatát is hangsúlyozta a meggyilkoltakkal, hiszen először apósától hallott a tragédiáról, akinek édesapját, s két nagybátyját végezték ki. Huszonegy évestől a nyolcvanegy évesig aratott a halál , mondta, majd az áldozatok nevének felsorolása, az események felidézését követően ezzel zárta szavait: Így égnek át a múltból a jelenbe a háborús bűnök. Nem kell ismernünk az áldozatokat, elég csupán hallanunk tragédiájuk történetét, hogy toporogjon bennünk az érzés: miért nem nyílt meg a föld a gyilkosok alatt, miért nem szakadt rájuk az ég?

A beszédeket követően Spányi Antal megyés püspök szentelte meg az emlékművet, amely egy falra vetülő árnyalakot, egy kivégzéshez letérdelő embert ábrázol, alatta a meggyilkoltak kőtáblára vésett nevével. Az áldozatoknak örök boldogságot kért az Úrtól, az utódoknak pedig megbocsátó szívet, igaz szeretetet, s erőt az igazságra épülő béke megteremtéséhez.

Dalibor Milenkovity, a szerb ortodox egyházközség papja szerb nyelvű imáját követően szólt a megjelentekhez, közöttük igen sok hozzátartozóhoz és túlélőhöz.

Kapcsolódó anyagunkban a Rác utcában történt egykori eseményekről olvashatnak.