Hírek

2007.03.02. 03:29

pÚj környezet, nagy törés?

Székesfehérvár - Miért van szükség az átszervezésre? Hogyan szoktatjuk át a gyermekeket az új környezetbe? Ezek voltak talán a leggyakoribb kérdések a Nyitott Világ Autista Tagozat áthelyezésével kapcsolatos szülői fórumon.

Kovalcsik Katalin

Úgy tűnik, a város közoktatási rendszerének átalakítása kihat a sajátos nevelést igénylő gyermekekre is. Az oktatási bizottság elfogadott javaslata szerint ugyanis az eddig külön épületben működő, Palotai úti Nyitott Világ Autista Tagozatot áthelyeznék az anyaintézménybe, az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskolába.

Erről a tervről tartottak szülői fórumot az Arany János iskolában. A megbeszélésen Boldizs Kálmánné oktatási bizottsági elnök, Csapó Csilla alpolgármester és az iskola igazgatónője, Bartyik Mihályné próbálta bizonyítani a szülőknek, hogy gyermeküket nem viselné meg a változás, mert az épületben megfelelő környezetet tudnának biztosítani. Érveik a reakciókból ítélve nem voltak túl meggyőzőek.

A fórum elején Boldizs Kálmánné vázolta a csupasz tényeket, vagyis: a jelenleg három csoporttal működő, huszonnyolc gyermekkel foglalkozó autista tagozat épülete kicsi, a jövőben nem tudja befogadni a növekvő létszámú autizmussal élőket. (A tagozat negyedik, legjobban integrálható csoportja egy éve a Hermann Ottó Általános Iskolában tanul). Ezzel szemben az Arany János iskolában az elmúlt hat évben 134 fővel csökkent a gyermeklétszám, tehát bőven van kihasználatlan helyük. Mivel az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, és külön szárnyat tudna elkülöníteni az autista tagozta számára, a bizottság támogatta az átszervezési javaslatot. Boldizsné hozzátette: a gyerekekkel együtt a pedagógusok is átkerülnének az iskolába.

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Erről a tervről tartottak szülői fórumot az Arany János iskolában. A megbeszélésen Boldizs Kálmánné oktatási bizottsági elnök, Csapó Csilla alpolgármester és az iskola igazgatónője, Bartyik Mihályné próbálta bizonyítani a szülőknek, hogy gyermeküket nem viselné meg a változás, mert az épületben megfelelő környezetet tudnának biztosítani. Érveik a reakciókból ítélve nem voltak túl meggyőzőek.

A fórum elején Boldizs Kálmánné vázolta a csupasz tényeket, vagyis: a jelenleg három csoporttal működő, huszonnyolc gyermekkel foglalkozó autista tagozat épülete kicsi, a jövőben nem tudja befogadni a növekvő létszámú autizmussal élőket. (A tagozat negyedik, legjobban integrálható csoportja egy éve a Hermann Ottó Általános Iskolában tanul). Ezzel szemben az Arany János iskolában az elmúlt hat évben 134 fővel csökkent a gyermeklétszám, tehát bőven van kihasználatlan helyük. Mivel az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, és külön szárnyat tudna elkülöníteni az autista tagozta számára, a bizottság támogatta az átszervezési javaslatot. Boldizsné hozzátette: a gyerekekkel együtt a pedagógusok is átkerülnének az iskolába.

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Erről a tervről tartottak szülői fórumot az Arany János iskolában. A megbeszélésen Boldizs Kálmánné oktatási bizottsági elnök, Csapó Csilla alpolgármester és az iskola igazgatónője, Bartyik Mihályné próbálta bizonyítani a szülőknek, hogy gyermeküket nem viselné meg a változás, mert az épületben megfelelő környezetet tudnának biztosítani. Érveik a reakciókból ítélve nem voltak túl meggyőzőek.

A fórum elején Boldizs Kálmánné vázolta a csupasz tényeket, vagyis: a jelenleg három csoporttal működő, huszonnyolc gyermekkel foglalkozó autista tagozat épülete kicsi, a jövőben nem tudja befogadni a növekvő létszámú autizmussal élőket. (A tagozat negyedik, legjobban integrálható csoportja egy éve a Hermann Ottó Általános Iskolában tanul). Ezzel szemben az Arany János iskolában az elmúlt hat évben 134 fővel csökkent a gyermeklétszám, tehát bőven van kihasználatlan helyük. Mivel az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, és külön szárnyat tudna elkülöníteni az autista tagozta számára, a bizottság támogatta az átszervezési javaslatot. Boldizsné hozzátette: a gyerekekkel együtt a pedagógusok is átkerülnének az iskolába.

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

A fórum elején Boldizs Kálmánné vázolta a csupasz tényeket, vagyis: a jelenleg három csoporttal működő, huszonnyolc gyermekkel foglalkozó autista tagozat épülete kicsi, a jövőben nem tudja befogadni a növekvő létszámú autizmussal élőket. (A tagozat negyedik, legjobban integrálható csoportja egy éve a Hermann Ottó Általános Iskolában tanul). Ezzel szemben az Arany János iskolában az elmúlt hat évben 134 fővel csökkent a gyermeklétszám, tehát bőven van kihasználatlan helyük. Mivel az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, és külön szárnyat tudna elkülöníteni az autista tagozta számára, a bizottság támogatta az átszervezési javaslatot. Boldizsné hozzátette: a gyerekekkel együtt a pedagógusok is átkerülnének az iskolába.

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

A fórum elején Boldizs Kálmánné vázolta a csupasz tényeket, vagyis: a jelenleg három csoporttal működő, huszonnyolc gyermekkel foglalkozó autista tagozat épülete kicsi, a jövőben nem tudja befogadni a növekvő létszámú autizmussal élőket. (A tagozat negyedik, legjobban integrálható csoportja egy éve a Hermann Ottó Általános Iskolában tanul). Ezzel szemben az Arany János iskolában az elmúlt hat évben 134 fővel csökkent a gyermeklétszám, tehát bőven van kihasználatlan helyük. Mivel az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, és külön szárnyat tudna elkülöníteni az autista tagozta számára, a bizottság támogatta az átszervezési javaslatot. Boldizsné hozzátette: a gyerekekkel együtt a pedagógusok is átkerülnének az iskolába.

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

A szülők ezután mondhattak véleményt, és kérdezhettek. A legtöbben nem értettek egyet, aminek fő indoka az volt, hogy az autizmussal élők nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz. A Palotai úti épületet már megszokták a gyermekek, ott autizmus-specifikus környezetben tölthetik napjaikat. Az Arany János utcai épületben viszont a szülők nem látják megoldottnak gyermekük biztonságos nevelését. Tartanak attól is, a más fogyatékkal élők hogyan fogadnák őket, és fordítva. Azt pedig nehezen tudják elképzelni, hogyan lehetne a döntés után pár hét, hónap alatt átszoktatni gyermeküket az új környezetbe.

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Kételyeikre Csapó Csilla reagált először: az Arany Jánost a megfelelő módon alakítanák át, több millió forintból. Az autizmussal élőket külön termekben foglalkoztatnák, így nem találkoznának más fogyatékkal élőkkel. Bartyik Mihályné kifejtette: fejlesztő szobák, tornaterem, mozgásfejlesztő, informatikaterem, könyvtárszoba állna a gyerekek rendelkezésére, akiknek az udvaron is külön leválasztott részt biztosítanának. Hozzátette: a környezet is jó, hiszen a közeli ligetben lehet sétálni. Boldizs Kálmánné szerint az új helyszín jobb lenne, mert a Palotai úti épület mellett egy vállalkozó építkezne, és ott van egy forgalmas buszmegálló is.

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

A szülők hiányolták a szakértői véleményt. Erre a válasz az volt, hogy a bizottság ezután küldi a javaslatot az OKÉV szakembereihez értékelésre. Az egyik apuka fölvetette: mi lesz, ha a gyermek nem szokja meg az új környezetet? Ez nagy törés lehet a saját, és a család életében is. Egy édesanya megjegyezte, csak azért kellenek, hogy az intézmény könnyebben tudjon pályázni. Az autista tagozat vezetője, Máhlerné Köfner Anikó nem szólalt fel. Az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének tagja, Danku Zsuzsanna viszont elmondta: az autizmussal élőknek védett, nyugodt környezet kell. Mivel az Arany Jánosban szinte többe kerülne az átalakítás, mint egy új épület, nem tartja indokoltnak a tagozat áthelyezését. Az egyik szülő azt kérdezte, mi van, ha ők nem értenek egyet a javaslatal? Boldizsné válasza az volt, hogy a szülőknek és a bizottságnak véleményezési joga van, döntési nincs...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Az elnök asszonyt később arról kérdeztük, mi lesz, ha a szakértő sem ért egyet a bizottság javaslatával. Boldizsné kifejtette: március 9-ig kérték a véleményeket, amelyek közé a szakemberé is bekerül. Miután az összeset átnézték, előfordulhat, hogy módosítják a javaslatot. Ha viszont ez marad, és a közgyűlés elfogadja, áprilistól kezdődhet a beszoktatás...

Ezek is érdekelhetik