Hírek

2007.03.06. 03:26

Házi disznóságok

Székesfehérvár - Semmi akadálya nincs az EU-ban a házi disznóölésnek a magánháztartásunkban ezután sem. A kistermelőkre pontos szabályok vonatkoznak - a kereskedés más.

Kovalcsik Katalin

Románia és Bulgária eu-s csatlakozásakor borzolódtak disznóölés tárgyában a kedélyek, de ez is csak olyan vaklárma volt, mint nálunk annak idején a mákos gubáról terjesztett rémhír. A romániai csatlakozók úgy értelmezték, hogy eu-s ország polgáraként nem vághatnak odahaza disznót, birkát, marhát stb., hanem egy központilag megjelölt vágóhídra kell szállítaniuk jószágaikat, s majd onnan visszaszállítani a hivatalosan ellenőrzött és szakszerű módon megölt haszonállatokat. Nagy lett a tiltakozás e tervezet hallatán, de elcsitult, mert nem az, és nem pont úgy...

- Nem kívánok más ország vélt vagy valós tilalmairól, szokásairól nyilatkozni - mondta Görgényi Zsuzsanna megyei élelmiszerhigiénikus szakember -, de köztudomású, hogy Romániában sok helyütt az ősi, naturális módszerrel gondoskodik egy-egy kisebb közösség friss hús ellátásáról mai napig is, évszázados mintára. Levág egy gazda egy disznót, a hús egy részét eladja a falubelieknek, s legközelebb ő vesz friss tőkehúst egy másik gazdától. Ugyan-így birkát, borjút, marhát is értékesítenek vidéken, kisebb településeken, valóban kikerülvén mindenféle hivatalos kereskedői és adóhatóságokat, szervezeteket. Magyarországon sem ritka, hogy háztól adnak el friss húst, sőt, húskészítményeket is, amit azonban elvileg nem minden esetben lehet megtenni törvényesen.

A több illetékes minisztérium által hozott kistermelői együttes rendelet 2006. februárjától hatályos, s rendelkezik a kistermelők élelmiszertermelési, -előállítási és -értékesítési feltételeiről, tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket, valamint magának a kistermelői tevékenységnek a részletes szabályait is felsorolja. Fejér megyében 148 regisztrált kistermelőt tartanak nyilván, ezek többsége állati eredetű terméket állít elő - legtöbben baromfival, tojással, mézzel foglalkoznak. Közéjük számlálják a piacozó kofákat is, akik hízott kacsával, tojással, zöldséggel, gyümölccsel jelennek meg a városok standjain. Cecén a paprikatermelők egy része is kistermelőként regisztrált.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

- Nem kívánok más ország vélt vagy valós tilalmairól, szokásairól nyilatkozni - mondta Görgényi Zsuzsanna megyei élelmiszerhigiénikus szakember -, de köztudomású, hogy Romániában sok helyütt az ősi, naturális módszerrel gondoskodik egy-egy kisebb közösség friss hús ellátásáról mai napig is, évszázados mintára. Levág egy gazda egy disznót, a hús egy részét eladja a falubelieknek, s legközelebb ő vesz friss tőkehúst egy másik gazdától. Ugyan-így birkát, borjút, marhát is értékesítenek vidéken, kisebb településeken, valóban kikerülvén mindenféle hivatalos kereskedői és adóhatóságokat, szervezeteket. Magyarországon sem ritka, hogy háztól adnak el friss húst, sőt, húskészítményeket is, amit azonban elvileg nem minden esetben lehet megtenni törvényesen.

A több illetékes minisztérium által hozott kistermelői együttes rendelet 2006. februárjától hatályos, s rendelkezik a kistermelők élelmiszertermelési, -előállítási és -értékesítési feltételeiről, tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket, valamint magának a kistermelői tevékenységnek a részletes szabályait is felsorolja. Fejér megyében 148 regisztrált kistermelőt tartanak nyilván, ezek többsége állati eredetű terméket állít elő - legtöbben baromfival, tojással, mézzel foglalkoznak. Közéjük számlálják a piacozó kofákat is, akik hízott kacsával, tojással, zöldséggel, gyümölccsel jelennek meg a városok standjain. Cecén a paprikatermelők egy része is kistermelőként regisztrált.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

- Nem kívánok más ország vélt vagy valós tilalmairól, szokásairól nyilatkozni - mondta Görgényi Zsuzsanna megyei élelmiszerhigiénikus szakember -, de köztudomású, hogy Romániában sok helyütt az ősi, naturális módszerrel gondoskodik egy-egy kisebb közösség friss hús ellátásáról mai napig is, évszázados mintára. Levág egy gazda egy disznót, a hús egy részét eladja a falubelieknek, s legközelebb ő vesz friss tőkehúst egy másik gazdától. Ugyan-így birkát, borjút, marhát is értékesítenek vidéken, kisebb településeken, valóban kikerülvén mindenféle hivatalos kereskedői és adóhatóságokat, szervezeteket. Magyarországon sem ritka, hogy háztól adnak el friss húst, sőt, húskészítményeket is, amit azonban elvileg nem minden esetben lehet megtenni törvényesen.

A több illetékes minisztérium által hozott kistermelői együttes rendelet 2006. februárjától hatályos, s rendelkezik a kistermelők élelmiszertermelési, -előállítási és -értékesítési feltételeiről, tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket, valamint magának a kistermelői tevékenységnek a részletes szabályait is felsorolja. Fejér megyében 148 regisztrált kistermelőt tartanak nyilván, ezek többsége állati eredetű terméket állít elő - legtöbben baromfival, tojással, mézzel foglalkoznak. Közéjük számlálják a piacozó kofákat is, akik hízott kacsával, tojással, zöldséggel, gyümölccsel jelennek meg a városok standjain. Cecén a paprikatermelők egy része is kistermelőként regisztrált.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

A több illetékes minisztérium által hozott kistermelői együttes rendelet 2006. februárjától hatályos, s rendelkezik a kistermelők élelmiszertermelési, -előállítási és -értékesítési feltételeiről, tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket, valamint magának a kistermelői tevékenységnek a részletes szabályait is felsorolja. Fejér megyében 148 regisztrált kistermelőt tartanak nyilván, ezek többsége állati eredetű terméket állít elő - legtöbben baromfival, tojással, mézzel foglalkoznak. Közéjük számlálják a piacozó kofákat is, akik hízott kacsával, tojással, zöldséggel, gyümölccsel jelennek meg a városok standjain. Cecén a paprikatermelők egy része is kistermelőként regisztrált.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

A több illetékes minisztérium által hozott kistermelői együttes rendelet 2006. februárjától hatályos, s rendelkezik a kistermelők élelmiszertermelési, -előállítási és -értékesítési feltételeiről, tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket, valamint magának a kistermelői tevékenységnek a részletes szabályait is felsorolja. Fejér megyében 148 regisztrált kistermelőt tartanak nyilván, ezek többsége állati eredetű terméket állít elő - legtöbben baromfival, tojással, mézzel foglalkoznak. Közéjük számlálják a piacozó kofákat is, akik hízott kacsával, tojással, zöldséggel, gyümölccsel jelennek meg a városok standjain. Cecén a paprikatermelők egy része is kistermelőként regisztrált.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

- A rendelet pontosan meghatározza, mi számít elsődleges, azaz alaptermelésnek, és mi számít alapterméknek - hangsúlyozza Görgényi Zsuzsa. - Aki maga hizlalja a sertést otthoni gazdaságában, a családja számára vágja le és dolgozza fel, fogyasztja el, arra semmiféle rendelet nem vonatkozik. Az állatok levágása nem elsődleges termelés. A kistermelő akkor valóban csak engedélyezett vágóhídon vágathatja le a sertést, juhot, marhát, s a levágás után hazaviheti, s feldolgozhatja, majd eladhatja a hurkát, kolbászt, füstölt sonkát. Friss húst azonban így sem mérhet ki. Ez a megkötés baromfira és nyúlra nem vonatkozik, a kistermelő saját gazdaságában levághatja azokat, s a friss húst is értékesítheti.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

Mindannyian tudjuk, hogy faluhelyen sok helyütt kimérik a húst a szomszédoknak, ismerősöknek, rokonoknak, ami bármennyire is szabálytalan, a szokásjog alapján hagyományozódik - s hangosan kóstolónak hívják ezt is, mint az ingyenes tor ajándékot.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

-Valamikor a közeli piacokra is szervezetten vitték a parasztok termékeiket, terményeiket, tudták, ki miben a legjobb, ismerték a tiszta, megbízható aszonyokat, kofákat, árusokat. Tudták, kitől szabad akár ételt is venni, s kitől csak olyasmit, amihez ő maga nem nyúlt hozzá. A fő veszély mindenütt az ismeretlen felvásárlók miatt fenyeget manapság, akik nagy távolságokra járnak feketén beszerezni például húst, ellenőrizetlenül dolgoznak és dolgoztatnak fel húskészítményeket, messzire, nem megfelelően szállítják, s feketén értékesítik. A rendeleteket az ilyen esetek ellenében hozzák - nyomatékosítja az élelmiszerhigiénikus. A házi disznóölésekhez és jó disznótorokhoz pedig jó egészséget kíván. Az EU-ban is.

Ezek is érdekelhetik